Időjárás módosítás mesterségesen
Az emberiség már a kezdetek óta szeretné megismerni és irányítani a természetet. Korábban az édesvíz készlet növelése, a mezőgazdaság vízigénynek kielégítése szerepelt az elsődleges szempontok között. Napjainkban a pusztító jelenségek, így jégeső, a hurrikán, valamint a globális felmelegedés visszaszorítása a fő cél.
A 2007-es Elie tornádó - a kép csak illusztrációForrás: en.wikipedia.org
Több mint 70 évnyi kutatás eredményeként két fő eljárás látott napvilágot, amelyekkel módosíthatóak a felhők szerkezete: Ezek a felhővetés, és a lézeres befolyásolást.
Felhő vetés
Az úgynevezett felhő vetés során a légkörbe - repülőről, vagy a talajról - olyan vegyi anyagokat jutatnak a vízfelhőkbe, amelyek esőcseppek kialakulását generálják, emellett a jégeső és a köd terjedését gátolják. Ilyen módszer például a kondenzációs magvak (CCN-ek) szórása, amelyek egyfajta páralecsapódást, vízgőzképződést eredményeznek. A leggyakrabban használt vegyi anyagok az ezüst-jodid és a szárazjég (szilárd szén-dioxid), amelyeknek hatására jégkristályok jönnek létre.
A fent említett kemikáliák okozta környezeti és egészségügyi károkat több kutatócsoport is vizsgálta az elmúlt másfél évtiezdben. Az 1995-as Sierra Nevadában végzet környezeti tanulmányok szerint az eljárások alkalmával kilőtt anyagok mennyisége jóval kevesebb, mint az ipari tevékenységek során légkörbe kerülő mennyiség. Az eredményeket 2004-ben felülvizsgálták, akkor ismét kimutatták, hogy az ezüst-jodid felhalmozódása nem jelentős.
A szakértők egy része - érthető módon - továbbra is kételkedik a felhő vetés biztonságában és hatékonyságában. Jérôme Kasparian, a Genfi Egyetem fizikusa szerint megkérdőjelezhető az ezüst-jodid biztonsága, főleg hogy létezik egy igazán környezetbarát alternatíva, a lézer, amelyet éppen Kasparian és csapata fedezett fel.
Lézer
A levegőbe kilőtt lézer sugár ionizálja a légköri nitrogén és oxigén molekulákat, így az egy plazma csatornát hoz létre. Kasparian szerint ezek a plazmák lehetnek a természetes kondenzációs magvak. A ködkamrában végzet kísérletek során ezzel az eljárással 50-80 mikrométeres esőcseppeket állítottak elő. A kísérleteket több alkalommal a szabad ég alatt is elvégezték. Azt figyelték meg, hogy alacsony páratartalmú körülmények között a folyamat nem indukált cseppképződést. Azonban amikor a páratartalom magas volt, a keletkezett cseppek akár 20-szor nagyobbak voltak, mint laboratóriumi körülmények között. Mindazonáltal a technológia még mindig korai szakaszban van, hiszen az eljárás csak a lézercsatorna mentén képes esőt csinálni. A következő lépés annak elérése lesz, hogy a páraképződés nagyobb területen menjen végbe – állítja Kasparian.
Ugyancsak lézer, de a troposzférában
A Heidelbergi Egyetem fizikusa, Thomas Leisner, és társai is rövid idejű lézerimpulzusok légköri hatásait vizsgálják. Az általuk végzett kutatómunka a troposzférában - az időjárási folyamatok központjában - található jégkristályokra irányulnak. Leisner szerint csak a légkör alsó rétegében található felhőkön alkalmazható az eljárás, mivel a vízfelhők, és a vegyes halmazállapotú felhőkön eredménytelenek a lézeres módosítások. Csapatával mesterséges jégkristályokat hoztak létre a jégfelhőkben, azonban azt tapasztalták, hogy módszerük a csapadék képződésre nincs követlen hatással. A professzor szerint a jégfelhők más felhőket befolyásolva megóvhatják a földfelszínt a káros napsugárzástól.
Azért igencsak morbid, ha belegondolunk: Az embernek köszönhetően nőtt meg az üvegházhatás, amely kihat a globális felmelegedésre. Az ember pedig ahelyett, hogy magatartásán változtatna, egyúttal a klímaváltozás visszaszorítása érdekében is, inkább természetellenes megoldásokkal mahinál, újabb és újabb kutatásokra támaszkodva igyekszik elhárítani a bajt.
