Mesterséges klímamódosítás: a Nap elsötétítése
Már a fejlődő országok közül is többen azt kutatják, miként lehet erőteljesen tompítani a napsugárzást. De vajon képesek megítélni a tudósok, hogy ez a beavatkozás milyen hatással lenne bolygónkra?
Nap - illusztrációForrás: www.pexels.com
A meglehetősen abszurdnak és veszélyesnek hangzó ötlet ugyanis egyre közelebb áll a megvalósításhoz.
Korábban már írtunk arról, milyen kísérletek és gyakorlatok léteznek az időjárás mesterséges módosítására, egy másik cikkünkből pedig az is kiderül, hogy miként próbálják aeroszolos permetezéssel, vagyis vegyi anyagoknak a sztratoszférába juttatásával visszaverni a napsugarakat.
A szoláris geomérnökség a Nap erejét mérséklő természetátalakító próbálkozásokat kutatja, ilyenek például a mesterségesen gerjesztett vulkánkitörések, melyek átmenetileg hamuval töltik meg a légkört, így lehűtve azt. Lényegében tehát terraformálási tevékenységet fed, avagy a bolygó - jelen esetben Földünk - tulajdonságainak globális szintű befolyásolását célozza, mely igen veszélyes. (Az űrbéli terraformálásról ebben a cikkünkben részletesebben is értekeztünk.)
Ezek a kutatások eddig elsősorban a gazdag országok fennhatósága alatt álltak olyan egyetemek vezetésével, mint a Harvard és az Oxford. Azonban a fejlődő országok is egyre inkább szeretnék kivenni a részüket a vizsgálódásból, ugyanis ezek a területek "a legkiszolgáltatottabbak a globális felmelegedéssel szemben, ezért vezető szerepet kell betölteniük a geomérnöki kutatásokban." - Ez az indoklás abban a tanulmányban szerepel, mely bangladesi, brazil, kínai, etióp, indiai, jamaicai és tájföldi tudósok tollából származik, és nemrégiben jelent meg a Nature folyóiratban.
"A szoláris geomérnökség ötlete meglehetősen furán hangzik, ám egyre inkább kezdi megvetni a lábát a tudományos kutatásokban" - mondta a tanulmányt vezető Atiq Rahman, a Bangladesh Centre for Advanced Studies vezetője.
A kutatók 400 000 dolláros támogatásra is pályázhatnak a Solar Radiation Management Governance Initiative (SRMGI) elnevezésű projekt keretében, melynek finanszírozásában Dustin Moskovitz, a Facebook társalapítója is részt vesz. A támogatás abban segítené a fejlődő országok kutatóit, hogy a szoláris geomérnökség szárazságra, áradásokra és monszunra gyakorolt hatásait vizsgálják.
Az éghajlatmanipuláció felmerülő lehetőségi közül az egyik, hogy repülőgépek segítségével permeteznek fényvisszaverő kénrészecske-felhőket magasan a légkörbe. A tanulmány szerzői nem tértek ki arra, hogy vajon működne-e az elsötétítés módszere, ugyanakkor felhívják rá a figyelmet, hogy az eljárást nem véletlenül övezi annyi ellentmondás. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen hatásokkal jár majd: lehet nagyon hasznos, de nagyon káros is, jegyzik meg.
Az ENSZ klímaszakértői testülete meglehetősen szkeptikus az ügyben, egy jelentésvázlat szerint a megoldás gazdaságilag, társadalmilag és intézményesen is kivitelezhetetlen. Tönkreteheti az időjárási mintázatokat, és következményeit nehéz lehet felszámolni, emellett eltántoríthatja az országokat attól, hogy folytassák a fosszilis energiaforrásokról való átállásukat.
A fejlődő országok valóban nehezen tudják tartani az üvegházgázok visszaszorítását illető vállalásaikat, így nem csoda, ha vonzóbbnak tűnik előttük az a megoldás, mellyel látszólag megkerülhetik a korlátozásokat. Rahman szerint a fejlett nemzetek többsége ez idáig "elbukott" az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításában, ezért a globális felmelegedés megfékezését célzó radikális módszerek egyre vonzóbb alternatívákká válnak.
