Itt a Balaton, hol a Balaton?
Itt a nyár, a Balaton pedig vár. De vajon unokáink is fürödhetnek majd benne?
BalatonForrás: pixabay.com
Emlékszem, valamikor a kétezres évek első felében, - talán 2004-ben, - vonattal utaztam le Balatonszemesre. Az út alatt egy idősebb, helybéli hölggyel beszélgettünk. Azon a nyáron a tó vízszintje igen alacsony volt, így hát megkérdeztem, hogy mit szól hozzá? A hölgy szerint kisebb is volt már a balatoni vízszint, még gyermekkorában, aztán a következő nyárra ismét a régi lett - ennek pedig oka az, hogy a tó sekély vizű.
Egyik legnagyobb és legsekélyebb
A Balaton összefüggő vízfelülete 6-8 ezer éve alakult ki, vagyis geológiai értelemben nagyon fiatal képződményről beszélünk. Átlagos 7,7 kilométeres szélességével, 77 kilométeres hosszával (Keszthely és Balatonakarattya között ), 1800 millió m³-nyi becsült vízmennyiségével, valamint 594 km² területével Nyugat- és Közép-Európa legnagyobb édesvízi tavának számít. E mellett egyúttal a világ legsekélyebb tavai közé is tartozik, mivel átlagos vízmélysége csupán 3-4 méter közötti (bár a Tihanyi-félszigetnél található legmélyebb pontjánál akár 12,5 métert is mérhetünk, ezt nevezik Tihany-i kútnak).
Szabályozása
Vízszintjét a siófoki zsiliprendszer révén mesterségesen szabályozzák. Szintjét a siófoki vízmérce "0" cm pontjához viszonyítják, amely 103,41 m Balti tengerszint feletti magasságnak felel meg. A jelenlegi előírás szerint a vízállás megengedhető maximuma 110 cm, a minimuma 70 cm. Bár az utóbbi tarthatóságát, a meteorológiai tényezők is erősen befolyásolják.
Változékony
Amennyiben vízszint ingadozásának elsődleges okát nézzük, a "vonatos" hölgy és a szakemberek véleménye megegyezik, a Balaton „már csak ilyen”, azaz sekélyes vizű, ezért átlagos vízszintjét nagymértékben - bizonyos esetekben pedig rendkívüli módon - befolyásolja az éves csapadékmennyiség, és ezen keresztül a vízutánpótlás mennyisége. Tavasszal tehát általában magas, hiszen ekkor olvad el a téli csapadék, illetve az időjárás esősebb általában. Nyáron pedig alacsony, hiszen ilyenkor általában kevesebb a csapadék, viszont jóval nagyobb a meleg miatti párolgás.
Nyáron a Balatonnál óriási lehet a párolgás okozta vízveszteség. Napos, meleg idő, és eléggé erős szél esetén, naponta akár 6 millió köbmétert is veszíthet. Ami azt jelenti, hogy egy centimétert is csökkenhet tó a vízszintje. Csak, hogy lássuk az arányokat, a tóból ivóvízre kivett mennyiség 18 millió köbméter körül van, éves szinten.
A világ legveszélyeztetettebb területi között
Az évszakok változása tekintetében tehát a Balaton vízszintingadozása normálisnak tekinthető, gond csak akkor lehet, ha egymást több aszályos év követi. Azt azonban a hozzáértő többség egybehangzóan állítja és elfogadja, hogy a klímaváltozás, így az egyre forróbb nyarak, és a kevés csapadék miatt a tó veszélybe kerülhet. Az ENSZ klímaszakértői is így gondolhatták, ugyanis a Balaton is szerepel azon százas listán, – egyetlen magyarként, – amelyen a klímaváltozás által legveszélyeztetettebb területek vannak. (Ezen a listán van többek között, a Déli-sarkvidék is.)
Jelen és jövő
Idén nyáron már biztosan nincs aggódnivalónk, mivel „rendesen” van víz a Balatonban, hála a bőséges csapadéknak, április 30-án megnyitották a Sió csatornát. Sőt, elsősorban a déli parti területek védelme miatt ebben az évben le is kellett a tó vízéből csapolni. A következő években ugyancsak nem várható olyan jellegű vízszintcsökkenés, mely problémát jelentene. Hogy unokáink is fürödhetnek-e majd a jó öreg (bár geológiai értelemben fiatal) Balcsiban? Valószínűleg igen. Ám a globális felmelegedés negatív hatásaival feltétlenül számolnunk kell. Elég, ha az alaszkai Pedersen-gleccserre gondolunk, amely 85 év alatt lényegében eltűnt.
