Katasztófa Srí Lankán: Szeméthegyomlás okozott tömegszerencsétlenséget

Hír

írta: ecolounge
2017/04/18

Meetotamulla település szemétlerakóján a felhalmozódott a szemét hegyként omlott le. Elpusztított másfélszáz házat, többen eltüntek, sokan életüket vesztették.

A katasztrófa péntek éjjel történt Colombótól nem messze, Meetotamulla település szemétlerakójánál. Hétfő reggelig 29 holttestet ástak ki a szemét- és sárréteg alól, ám valószínű, hogy a halottak száma még emelkedni fog, ugyanis a helyi hatóságok tájékoztatása szerint harmincan biztosan eltüntek. További tizenegyen megsérültek, őket kórházban ápolják. A túlélők és a halottak utáni kutatást jórészt katonák végzik, akik helyenként nyolc méternyi hulladék- és talajrétegen kell hogy átbirkózzák magukat.

A szeméttelepre évek óta hordják Colombo hulladékát, amelybe rengeteg építési törmelék is kerül, mert a szigetország fővárosában sok az épületfelújítás. A szeméttelep kiterjedése folyamatosan nőtt, egyre inkább fenyegetve a körötte élőket, akik már több alkalommal tiltakoztak a szemétveszély miatt. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a szemétszállítók - ellenörzés hiányában - felelőtlenül magasra halmozták a hulladékot, így történhetett meg, hogy egy erősebb széllökés az egyik szeméthegyet leomlasztotta.

A katasztrófa tehát egyértelműen az emberi mulasztásnak tudható be. A lerakást lényegében senki sem kontrollálta, így nem volt megfelelő védőtávolság sem, melynek betartásával elkerülhető lett volna a tömegszerencsétlenség. (Egy olasz tanulmány miatt előzőleg már foglalkoztunk a szeméttelep közelségének veszélyeivel, írásunkat itt tekintheti meg.)

Persze nem csak a védőtávolság kapcsán találunk komoly hiányosságokat. Ugyanis egy szemétlerakó kiválasztásánál számos más szempontot is figyelembe kell venni, így a tájvédelmi, vízvédelmi, levegőtisztaság-védelmi feltételek mellett többek közt a terület földtani és hidrogeológiai tulajdonságait is vizsgálni kell.

Így valójában a túlélők is áldozatai a szeméttelepnek, hiszen a lerakó csurgalékvize - a talajvizen át - folyamatosan mérgezi a település ivóvízét, a szemét bomlásából eredő depóniagáz és egyéb gyilkos aeroszolok pedig valószínűsíthetően nagy koncentrációban vannak jelen a levegőben. Biztosak vagyunk tehát abban, hogy a településen az átlagosnál jóval magasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozások száma.

 

Mi a csurgalékvíz? A hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a depóniában lejátszódó kémiai folyamatok következtében képződő folyékony anyagok, víz és a hulladéklerakón átszivárgó csapadékvíz. A csurgalékvíz minőségét több tényező befolyásolja, például a lerakott hulladék összetétele vagy az időjárási viszonyok. A csurgalékvíz jelentős szervesanyag- tartalma, toxikus összetevői miatt veszélyes hulladéknak számít, és kezelést igényel, az un csurgalékvíz-kezelő rendszer segítségével: A csurgalékvíz a lerakóból gravitációs úton egy csurgalékvíz medencébe kerül. Az összegyűjtött csurgalékvíz kezelésére több módszer is létezik. Például visszapermetezik azt a depóniára, helyben tisztítják vagy elszállítják és egy külső szennyvíztisztítóban ártalmatlanítják. 
A modern felszereltségű telepeknél a csurgalékvizet fordított ozmózisos eljárással tisztítják, amely garantálja, hogy az így létrejött víz ivóvíz tisztaságú. A legegyszerűbb fordítottozmózis-alapelvű víztisztító berendezések háromfokozatúak. 1. A polipropilén előszűrő eltávolítja a lebegő szennyeződéseket, homokot, rozsdát. 2. Az aktívszén-szűrő eltávolítja a vegyi anyagok jelentős részét. 3. A molekulaméretű ozmózismembránon már csak a tiszta víz képes átjutni. Megszűri a vírusokat, baktériumokat, idegen kémiai és vegyi anyagokat, nehézfémeket, illetve toxikus, radioaktív vagy rákkeltő anyagokat.
Mi a depóniagáz? A hulladéklerakókon a szerves hulladék bomlása során képződő magas metántartalmú gáz, mely rendkívül környezetszennyező, ezért klímavédelmi szempontból is fontos az összegyűjtése és hasznosítása. A depóniagáz kinyerése a lerakók speciális gázgyűjtő rendszereinek kiépítésével lehetséges (passzív és aktív kutak segítségével), az összegyűjtött gáz felhasználható hő-és energia termelésre is.

Hogy milyen szempontok figyelembevételével kellett volna kialakítani a szemétlerakót, arra igen jó példa Hazánk 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelete, mely meghatározza a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos szabályokat és feltételeket. A telep telekhatára és az összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek, létesítmények között a védőtávolságot a környezetvédelmi hatóság állapítja meg.

Ez - ha egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor - veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén - nem lehet kevesebb, mint 1000 méter.


Kép forrása (illusztráció) / Szerző: Michelle Arseneault

 

forrás: MTI, youtube.com

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai