Kozmikus becsapódás okozta
Észak-Amerika területén 12 800 évvel ezelőtt bekövetkezett kozmikus becsapódás okozhatta a fiatalabb driászként ismert hirtelen eljegesedést - állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
BecsapódásSzerző: Don Davis
Az eljegesedés egybeesett az olyan nagytestű állatok kihalásával, mint a kardfogú tigris, az óriáslajhár, a masztodon, Európában a gyapjas mamut és a bölény. Abban az időszakban Észak-Amerikában a 44 kg-nál súlyosabb fajok 73%-a kihalt. A kedvezőtlen klimatikus viszonyok megtizedelték a korabeli népességet is, így például a fiatalabb driász időszakára teszik a paleoindián az első ismert paleoindián közösség, a Clovis kultúra eltűnését is. Többféle elmélet született az északi féltekét mindössze néhány hónap alatt jégbe borító drámai események megmagyarázására, amelyeket egyebek mellett összefüggésbe hoztak óriási erejű vulkanikus történésekkel és napkitöréssel is.
| Mi az a driász? A nagyjából 110 000 évvel ezelőtt kezdődött és körülbelül 10 000 évvel ezelőtt enyhülésbe menő legutóbbi jégkorszak (würm-glaciális). Ennek a végső szakasza a driász glaciális, amely után megkezdődött a máig tartó, viszonylag stabil éghajlatú interglaciális időszak. Az angolszász nyelvterületen fiatalabb driász becsapódási, illetve kihalási eseménynek nevezett hipotézis szerint 12 900 évvel ezelőtt egy égitest ütközött bolygónknak. Ennek hatására lehűlés következett be, melynek kezdete egybeesik a pleisztocén végi tömeges kihalással. |
A gyémánt adta meg a választ
A legújabb kutatás keretében 6 ország 21 egyetemének tudósai keresték a választ a fiatalabb driász rejtélyére. Tizenegy ország 32 helyszínén végeztek vizsgálatokat és arra a következtetésre jutottak, hogy az egyetlen lehetséges megoldás a mikroszkopikus gyémántszilánkokban keresendő, amelyek egy 50 millió négyzetkilométeres területen szóródtak szét Európában, Észak- és Dél-Amerikában. A gyémántszemcsék olvadt ásványi gömböcskék, valamint egyéb, magas hőmérsékleten képződött anyagokkal egyetemben egy vékony, a földfelszín alatt mindössze néhány méternyire lévő rétegben összpontosulnak. Mivel ilyen típusú anyagok 2200 Celsius foknál magasabb hőmérsékleten keletkeznek és viszonylag kis mélységben ekkora mennyiségben találhatók, nagy a valószínűsége, hogy valamilyen kozmikus esemény eredményeként képződhettek és szóródhattak szét.
2010-ben ezeket a gyémántokat még nem találták, így megbukni látszódott az elgondolás, miszerint Észak-Amerikai mamutjainak kihalásáért is egy meteor-becsapódás a felelős. 2012-ben egy nemzetközi tudóscsoport olvadt üveget tartalmazó rétegre bukkant Pennsylvania, Dél-Karolina és Szíria üledékes kőzeteiben, amely ismét megerősítette a becsapódási esemény elméletét. A több területen is detektált anyagréteg nagyjából 13 ezer évvel ezelőtt rakódott le, és összetevőinek megformálódásához 1700‒2200 Celsius fok körüli hőmérsékletre volt szükség.
