Újabb tény a tömeges kihalásról
A kréta-tercier (KT) tömeges kihalás, amelynek során 65 millió évvel ezelőtt elpusztult az állatvilág és a növények háromnegyede, nem egyformán érintette a világ óceánjait - erre a következtetésre jutottak a Yale Egyetem és a Kaliforniai Egyetem tudósai, akik eredményeiket a Nature Geoscience folyóiratban tették közzé.
Óceán - az őskorban is így nézhetett kiForrás: pixabay.com
Ammonitesz fosszíliaForrás: wikipedia.org
A kréta–tercier kihalási esemény 65 millió évvel ezelőtt következett be, a kréta és a tercier (harmadidőszak) határán. Számos állat- és növénycsoport tűnt el egy geológiai szemszögből igen rövid időszak alatt, ami a világ különböző részein található üledékes kőzetekben rendszerint egy vékony vonalként jelenik meg, ezt nevezik a tudósok K-T határnak. A röpképtelen dinoszauruszok fosszíliái e határ alatt találhatók meg, jelezve azt, hogy ezek a dinók közvetlenül az eseményt megelőzően, illetve az alatt haltak ki.
Az egyik elmélet szerint egy vagy több katasztrofális esemény eredményezte a tömeges kihalást, például egy erőteljes aszteroida-becsapódás, vagy a megnövekedett vulkáni tevékenység. Mindkettő esemény a földfelszínt elérő napfény mennyiségét korlátozhatta, és meggátolhatta a fotoszintézist, ami nagy mértékben rombolhatta a Föld ökológiáját. A másik álláspont szerint a fajpusztulások fokozatosan mentek végbe a tengerszint vagy az éghajlat változásai következtében, illetve olyan komplex geológiai és evolúciós folyamatok miatt, amelyek egyidejű hatása erősítette egymást. Ilyenek a kontinensvándorlás, az ebből kiinduló globális vulkáni aktivitás is.
Ammonitesz fosszíliaForrás: wikipedia.org
A kréta-tercier kihalást a dinók mellett nem úszták meg a fitoplanktonok sem. Az óceáni tápláléklánc nélkülözhetetlen résztvevőinek pusztulása éhhalálra ítélte a zsákmányállatokat és a ragadozó halakat is.
Nemrég amerikai paleontológusok a Csendes-óceán mélyéről, valamint az egykori Thetys-óceán területéről vett mélyfurati mintákban lévő fosszílizálódott cápafogakat, halpikkelyeket vizsgálták. (A Thetys-óceán Gondwana és Laurázsia kontinenseket választotta el egymástól a mezozoikum idején, az Indiai-óceán megjelenése előtt. Mára e geológiai képződményből csupán a Földközi-tenger medencéje maradt fenn.) Az elemzés rávilágított, hogy a kréta-tercier kihalási esemény következtében drámaian lecsökkent a halpopuláció a Thetys-óceánban, és legalább hárommillió év kellett ahhoz, hogy a vizei újra benépesüljenek. A Csendes-óceánban viszont megmaradt, vagy akár valamelyest gyarapodott is a halállomány.
"A Csendes-óceán egészen más képet mutatott. Vizsgálataink hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy a fajok és az ökorendszerek miként reagálhatnak a környezeti változásokra " - hangsúlyozta Pincelli Hull, a Yale Egyetem docense, a tanulmány társszerzője.
