Majdnem két hónappal tovább tart a nyár hazánkban
Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak vizsgálatából jól látszik, hogy a nyár jelentősen meghosszabbodott, míg a többi évszak rövidebb lett. Mindez kihatással lehet a természetre és a mi életünkre is: nyári hőhullámok, hosszabb allergiaszezonok, mezőgazdasági károk, összeomló ökológiai rendszerek, gyakoribb erdőtüzek - nemcsak hazánkban, hanem az egész világon.
Hosszabb nyarakra, szeszélyesebb időjárásra számíthatunk a jövőbenForrás: pixabay.com
Szerző: Tóth Zsolt
Trópusi hőség a nagyvárosokbanForrás: mti.hu
Szerző: MTI/Rosta Tibor
A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. A folyamat következtében az ökológia rendszer szerkezete sérül, ami például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok - köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok - megjelenésén keresztül is tapasztalható - olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.
Magyarországon az 1971 és 1980 közötti években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben 2011-2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a nyár, azaz körülbelül 50 nappal lett hosszabb.
Az évszakok kezdetét és végét Kis Anna és munkatársai a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette.
Rövidülő évszakok
A tél esetében - amelynél a hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt - egy kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tolódott az évszak kezdete, és az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban, de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, de inkább az évszak végének korábbra tolódása miatt. A legnagyobb mértékben az ősz rövidült le: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben már kevesebb mint 85 nap volt.
A szakemberek szerint az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre előrébb kerül, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe.
Trópusi hőség a nagyvárosokbanForrás: mti.hu
Szerző: MTI/Rosta Tibor
Mint írják, nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az 1952-2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra nőtt), a tél, a tavasz és az ősz pedig 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.
Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet - figyelmeztetnek.
Szeszélyes évszakok
A klímaváltozás miatt nemcsak a hosszabb nyarak, hanem a kiszámíthatatlan időjárás miatt is aggódnak a szakemberek. A Zöldunió 2021-es előrejelzése szerint az éghajlatváltozás hatására egyes régiókban egyre gyakoribbak és intenzívebbek a szélsőséges időjárási viszonyok, így többek közt a hőhullámok, aszályok, erdőtüzek, a hirtelen nagy mennyiségben lehulló csapadék, valamint az áradások. Az ENSZ Katasztrófa- kockázat-csökkentési Hivatalának (United Nations Office for Disaster Risk Reduction - UNDRR) 2020 októberében megjelent jelentése szerint 1 2000 és 2020 között világszerte 7348 extrém időjárási jelenséget figyeltek meg, melyek körülbelül 1,23 millió ember halálát okozták, összesen több, mint négymilliárd embert érintettek közvetlenül, és közel 3 milliárd dolláros veszteséget okoztak a globális gazdaságnak.
Sötét jövőkép
Klímamodell-szimulációk hőmérsékleti mezői alapján 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a telek valószínűleg csupán két hónaposak lesznek. Az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amelyet megszoktunk és természetesnek veszünk. A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet.
Különösen kitettek a növények ezeknek a változásoknak, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés.
Az állatok életciklusa is megváltozhat az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket. Az általános melegedés, és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik.
A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergiaszezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az Egyesült Államokban az erdőtüzek gyakoriságának növekedését is megfigyelték a korábbi tavaszkezdettel összefüggésben.
Képek forrása: 1. pixabay.com / Tóth Zsolt; 2. MTI / Rosta Tibor
