2050-re jégmentessé válnak a nyarak az Északi-sarkvidéken!
A globális felmelegedés hatására az elmúlt évtizedekben gyorsan csökkent a tengeri jég kiterjedése a Jeges-tengeren. Ha ez így folytatódik, a kutatók szerint már a század közepére elérkezik az első teljesen jégmentes nyár az Északi-sarkvidéken.
Illusztráció Forrás: pixabay.com
2016 nyarán egy jacht kelt át az északnyugati és északkeleti átjárón. David Hempleman-Adams "Polar Ocean Challenge" elnevezésű projektjének célja ezzel az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet az északi-sarkvidéki tengeri jég fogyatkozására. Noha a világsajtóban számos cikk jelent meg az angol kalandor szenzációs vállalkozásáról, változást nem tudott elérni, ahogy a klímakutatók sem, akik az elmúlt években is számos tanulmányban támasztották alá a tényt, miszerint a sarkkörök "leolvadása" egyre elkerülhetetlenebb.
| Az északkeleti átjáró az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánra Oroszország szibériai partvidéke mentén húzódó tengeri útvonal, míg az északnyugati átjáró Kanada északi partjai mentén, a Jeges-tengeren át köti össze az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vizeit. |
Azóta mi is több, az éghajlatváltozással összefüggő időjárási anomáliáról adtunk hírt, legutóbb a szibériai sarkvidéken a nyári hónapokban mért rekordmagas átlaghőmérsékletről, mely illeszkedik a térségre jellemző hőmérsékleti tendenciához, így ahhoz is, hogy az Arktisz immáron kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál.
A nyáron észlelt szélsőséges időjárási jelenséggel összefüggésben most a szibériai Laptyev-tenger térségére szegeződik a nemzetközi figyelem.
Az északi-sarkvidéki tengeri jég bölcsőjének tekintett régióban ugyanis nem indult el az októberben szokásos jégképződés, ilyen pedig még soha nem fordult elő a rendszeres időjárási mérések kezdete óta.
A fagyást az elhúzódó, rendkívül meleg észak-oroszországi időjárás, valamint a meleg atlanti-óceáni áramlások betörése késlelteti. A térségben az óceáni vízhőmérséklet több mint öt Celsius-fokkal haladta meg az átlagot a rekordot döntő hőhullám, valamint a tavalyi téli tengeri jég szokatlanul korai olvadása miatt.
Az évnek ebben a szakaszában a Nap alig több mint egy-két órán át kúszik a horizont fölé, így hosszú időbe telik, míg a megrekedt hő eloszlik a légkörben.
Ennek hatásaként pedig a jégmentes nyílt vízi felszín kiterjedése rekordot is döntött az Északi-sarkvidéken.
| Jelenleg az Északi-sarkot egész évben tengeri jég borítja és veszi körül. Nyaranta a tengeri jég kiterjedése csökken, télen ismét nő. A globális felmelegedés hatására az elmúlt évtizedekben gyorsan csökkent a tengeri jég kiterjedése a Jeges-tengeren. Ez jelentős hatással van az Északi-sarkvidék ökoszisztémájára és klímájára. A tengerjég a jegesmedvék és fókák élőhelye és zsákmányszerző területe, és hűti a térséget azáltal, hogy visszaveri a napfényt. |
Az Északi-sarkvidék olvadását vizsgáló kutatások egyébként évtizedek óta zajlanak, legutóbb áprilisában publikáltak egy tanulmányt, melyben a világ 21 kutatóintézete azt vizsgálta, miként változik a jövőben a Jeges-tenger (más néven Északi-sarki-óceán) jégtakarója, ha továbbra is magas lesz a szén-dioxid-kibocsátás.
Eredményeik igen borús jövőt festenek: még ha sikerülne is - az iparosodás előtti szinthez képest - 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést, akkor is nagy a valószínűsége annak, hogy a Jeges-tenger jege egyszer-egyszer eltűnik nyaranta, már 2050 előtt.
Mindezen jelenségek a klímaszkeptikusok számára újabb bizonyítékul kellene szolgáljanak arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását sürgősen és drasztikusan csökkenteni kell.
Kép forrása: Pixabay
