MTVSZ: Állítsuk meg együtt az éghajlati katasztrófát!
Lengyel, cseh és magyar civilszervezetek sürgetik kormányaikat éghajlatvédelmi intézkedések támogatására, ill. a gazdaság és energiaszektor átállására a visegrádi országokban.
Különösen nagy a természeti erőforrásokra nehezedő nyomásForrás: pixabay.com
A visegrádi országok számára az éghajlatváltozás hatásai nem csupán a távoli jövőt jelentik, ez már a jelen. Ezek a hatások már rontottak a régió lakosságának életminőségén, veszteséget okoztak a gazdaságnak és határokat állítottak a további társadalmi és gazdasági fejlődés elé.
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Bizottság (IPCC) 2018-as jelentése világosan kijelenti, hogy azonnal cselekednünk kell az éghajlati katasztrófa megelőzése érdekében és meg kell állítanunk a globális felmelegedést 1,5 °C-nál. Csupán 10-12 évünk van, hogy radikálisan csökkentsük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és az évszázad közepére kibocsátás-mentesen biztosítsuk az európai és a világgazdaság,valamint a társadalom kibocsátás-mentes fejlődését. E célok megvalósítása az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk saját, gyermekeink és unokáink biztonságát.
A 2018 decemberében befejeződött nemzetközi klímacsúcs – a katowicei COP24 – nem hozott áttörést, a korábbi COP csúcstalálkozókhoz hasonlóan. Ez nem csak a politikusok, hanem a polgárok számára is az utolsó pillanat, hogy sürgős intézkedéseket tegyenek, hiszen az éghajlati problémákban mindannyian osztozunk.
A Visegrádi Együttműködésbe tartozó országokból származó civilszervezetként arra hívjuk fel a lakosságot, különösen a médiát és az oktatási szektort, hogy követeljenek megfelelő intézkedéseket a döntéshozóktól, és azok legyenek ezekért az intézkedésekért elszámoltathatók (például a 2019-es európai parlamenti választásokkor):
- a szénalapú energiatermelés fokozatos, de folyamatos kivezetése 2030-ig. Fejlesztési programok megvalósítása, amelyek biztosítják, hogy 2050-ben a régiónk gazdasága ühg kibocsátás-mentes legyen,
- az Európai Unió erőfeszítéseinek támogatása, hogy ambiciózusabb célkitűzéseket határozzanak meg a megújuló energiaforrások fejlesztésében és energiahatékonyságban (40-50%) az áramtermelésben 2030-ra,
- a civil társadalmak és a közösségek tevékenységeinek támogatása az éghajlatvédelmi politika célkitűzéseinek megvalósításában.
Továbbá állampolgárokként bővítenünk kell klímavédelmi ismereteinket, és ezt a tudást másoknak is át kell adni. A megfelelő viselkedés megválasztásával – például a közösségi közlekedés használatával, az erőforrások pazarlásának elkerülésével, a húsfogyasztás visszafogásával és a környezetbarát életmód népszerűsítésével, helyi termékek vásárlásával, stb. – mindenkinek egyénileg kell példát mutatnia.
- Jó gyakorlatok – Lengyelország
Nagy teljesítményű hőszigetelés és energetikai fejlesztések iskolakomplexumban Końskie-benA külső légszűrő rendszerek és a hő visszanyerését szolgáló rendszerek bevezetése, a hőszivattyúk és a fotovillamos panelek a tetőn. A szűrők megfogják a PM10 és PM2,5 részecskéket tartalmazó szállópor több mint 90%-át.A szén-dioxid kibocsátás megközelítőleg tizedére csökkent, a fűtésben is hasonló megtakarításokhoz vezetett. Az összesen 825 PLN per négyzetméter beruházás 7 éven belül megtérül. https://audycje.tokfm.pl/podcast/Co-robic-zeby-smog-nie-trul-dzieci-w-szkole/62008
- Jó gyakorlatok – Csehország
Kněžice – a közép-csehországi kisfalu energia-önellátó egy kombinált megújuló energiaforrás-projektnek köszönhetően. A szalma-maradványokkal táplált hőerőmű lehetővé tette a falu számára, hogy megoldja a helyi kazánokból származó szennyezés problémáját. A biogázerőmű segítségével feldolgozzák a háztartásokból és mezőgazdasági létesítményekből származó szerves hulladékot, ezáltal pedig hőt és elektromosságot termelnek a falunak. Az ehhez hasonló projektek rendkívül hasznosak lehetnének a helyi és regionális gazdaságnak. A Kněžice–projekt a cseh kormány megújuló energiaforrásokat támogató programjának köszönhetően jött létre, amelyet 2013-ban leállítottak. Új állami, megújuló energiaforrásokat támogató program újbóli létrehozása szükséges az önkormányzatok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektjeinek fejlesztéséhez. http://www.go100re.net/properties/knezice/
- Jó gyakorlatok – Magyarország
A Klímasztár díj elnyerésével díjazták, hogy számos magyar település – mint például a csongrádi falu, Derekegyház – az energia-önellátás és energiaátmenet felé való elmozdulás példája. Derekegyház megnyerte az európai Klímasztár díjat is, elismerve évtizedes fejlesztéseit: többek között fotovillamos közvilágítást létesítettek, korszerűsítették a középületek fűtési rendszerét és napelemeket helyeztek el rajtuk; környezetbarát és energiatakarékos víztisztító rendszert vezettek be. Ezek a komplex beruházások ösztönöztek más önkormányzatokat is, és sikerült feléleszteniük a faluközöséget. http://www.peoplesbudget.eu/re-energising-village-life-in-hungary-with-eu-funds/
A visegrádi országokban az energiarendszer hatékonnyá és megújuló energia alapúvá való átalakítása lehetséges és nélkülözhetetlen. Ez számos előnnyel jár a közösségek és az ország számára, ideértve a tiszta levegőt, az egészségesebb környezetet, az új munkalehetőségeket, valamint a gazdaság versenyképességét.
Botár Alexa, éghajlat-energia programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége (Föld Barátai Magyarország)
Karel Polanecky, éghajlat-energia kampányrésztvevő, Hnutí Duha, Föld Barátai Cseh Köztársaság
Radosław Gawlik, az Eco-Unia Ökológiai Szövetség elnöke, Lengyelország
(A projektet közösen finanszírozza Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya a Visegrádi Grants-en keresztül a Nemzetközi Visegrádi Alapból. Az alap küldetése ötletek felvetése a fenntartható regionális együttműködés érdekében Közép-Európában)
Kép forrása: pexels.com
