Világszerte hatalmas erdő- és bozóttüzek pusztítanak, az egyik legsúlyosabb helyzet most éppen Jakutföldön alakult ki. A hatalmas füst miatt leállt a közlekedés és munkaszüneti napot hirdettek a térségben.
A jakutföldi erdőtüzek füstje már az Északi-sarkot is elérte Forrás: earthobservatory.nasa.gov Szerző: NASA Earth Observatory
A jakutföldi erdőtüzek füstje már az Északi-sarkot is elérteForrás: earthobservatory.nasa.gov Szerző: NASA Earth Observatory
Az erdőtüzek füstje először szombaton borította el Krasznojarszkot. A jakutföldi természeti katasztrófa füstjét a Krasznojarszki terület mintegy ezer településén és lakókörzetében, de Irkutszk és Szverdlovszk megyében, valamint Hakaszföldön és Tuvában is lehetett érzeni. A megromlott látási viszonyok miatt már hétfőn tizenöt repülőjáratot tartóztattak fel.
A helyi reptér Jakutföldön sem fogad járatokat, és a kompjáratokat is korlátozták. A tajgatüzek okozta szmog miatt munkaszüneti nappá nyilvánították pénteket az Oroszországi Föderációhoz tartozó Jakutföld 11 önkormányzati körzetében. Szerda óta ugyanis rendkívül sűrű a füst a városban, a levegőben a vegyi anyagok koncentrációja akár hússzorosan is meghaladhatja a megengedett értéket.
A füst olyan hatalmas, hogy az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA műholdfelvételei szerint az orosz Távol-Kelet erdőtüzeinek égéstermékei elérték az Északi-sarkot is, amire eddig nem volt példa.
A lángok eddig 14 jakut települést közelítettek meg, de Jakutszk biztonságban van, erdőtüzet csak tőle több mint 60 kilométerre észleltek. Jevgenyij Zinyicsev, a rendkívüli helyzetek minisztere személyes helyszíni irányítása alatt, a katasztrófavédelmi tárca, a hadsereg és a nemzeti gárda eszközeinek bevetése mellett folyik a védekezés. A köztársaságban jelenleg több mint ötezer ember és 700 egységnyi technika 63 erdőtűzzel küzd.
Világszerte erdőtüzek tombolnak
A jelentések szerint az idei volt a legrosszabb július a globális erdőtüzek szempontjából 2003, a műholdas mérések kezdete óta. "Ez az év egyértelműen kimagaslik. Az idei júliusi globális mutató az eddigi legmagasabb a mérések 2003-as kezdete óta" - mondta Mark Parrington, az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) kutatója.
A szélsőséges hőség és az elhúzódó aszályok szította erdő- és legelőtüzekből 343 megatonna szén-dioxid szabadult fel, ami nagyjából egyötöddel több a 2014-ben mért korábbi júliusi globális csúcsnál. A több száz tonnányi szén-dioxid több mint fele két olyan régióból - Észak-Amerika és Szibéria - szabadult fel, amely szokatlanul meleg és száraz időjárásnak van kitéve. Kanada nyugati részén és az Egyesült Államokban hosszúra nyúlt és intenzív hőhullámok előzték meg az erdőtüzeket. A mediterrán térség keleti és középső részén sok helyen szokatlanul vad felütéssel kezdődött meg a tűzszezon. Pl. a törökországi tüzek hőintenzitása négyszer magasabb volt a korábbi napi országos rekordnál.
Olaszország a legsúlyosabban érintett nemzetek közé tartozik: az ország az eddig mért második legpusztítóbb tűzszezonját éli, különösen a déli részeken.
Ahogy a meleg idő folytatódik, úgy a veszélyek is egyre kiterjedtebbé válnak. Dél-Európa csaknem egészén "rendkívül szélsőséges" vagy "szélsőséges" tüzek kockázatára figyelmeztetnek.
A szakemberek szerint az Európát sújtó nagy tüzek száma növekedni fog, és egyre nagyobb területeket érint. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy idén nyáron Finnországban is éles növekedést tapasztaltak az erdőtüzekben.
A világ sok részén még nem tetőzött az idei tűzszezon. Ez különösen igaz Dél-Amerikára és Afrikára, amelyek Európához képest jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá az erdőtüzek okozta szén-dioxid-kibocsátáshoz.
