Metánrobbannások várhatóak a jövőben? - Szibéria olvadó örökfagy talaja "időzített bombákat" rejt
Az örökfagy talaj, a permafroszt alól szivárgó metán nemcsak bármikor robbanhat, de az eddigi klímajóslatokat is felülírja.
Orosz tudósok nemrégiben 7000 olyan pontot fedeztek fel Szibériában, ahonnan metán tör fel, és ahol bármikor robbanás történhet. Bemuttattunk már több olyen helyszínt, ahol a talajból "kiolvadó" metán átalakította környezetét, ilyen például a Batagaika térsége, az Észak-Szibériában talált, átlagosan 70 méter mély kráterek, vagy a korábban soha, sehol nem észlelt jelenség, melynek során a felgyűlt metán olyan ruganyossá destabilizálta a talajt, mintha az egy vízágy lenne.
A metánszivárgás az örökfagy talaja, a permafroszt olvadásának következménye, mely az Eurázsia északi részén évtizedek óta tapasztalható, általános felmelegedéssel függ össze. Ezen a véleményen van az Orosz Tudományos Akadémia is.
Szibéria ezen területe egyes becslések szerint több tízezer köbkilométernyi metángázt rejt. A metán a fagyott talajban sokáig stabil állapotban marad, az olvadás miatt azonban - amely a globális felmelegedés eredménye - egyre több gáz halmozódik fel a talaj felső rétegében, ahonnan végül kiszabadul, és a légkör felé veszi az irányt. A metán apokalipitikus hatásáról ebben a cikkünkben értekeztünk. |
A felfedezés több okból is aggasztó. Elsősorban azért, mert a metán 20 év alatt nyolvanhatszor annyi hőt szabadít fel, mint a széndioxid. A legtöbb klímamodell, mely a permafroszt olvadásának hatásait vizsgálja, csak a felszabaduló széndioxiddal számol, a metánnal nem. Így az újonnan előállt helyzet alapján még nagyobb felmelegedésre számíthatunk, mint amekkorát az eddigi jóslatok vetítenek előre. Annál is inkább, mivel úgy tűnik, a tudósok eddig nemcsak az üvegházgázok mennyiségét, hanem az olvadó permafroszt nagyságát is alábecsülték - pedig az „örök jég” már így is rohamosan tempóban olvad. A sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld egésze.
A Readingi Egyetem tudósai nemrégiben azt vizsgálták, hogyan nyeli el a metán a napból érkező meleg sugarakat, ez mennyiben különbözik attól, ahogyan a széndioxid viselkedik, és mindez hogyan hat a légkör felmelegedésére. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a metán szerepe 25%-al nagyobb a globális felmelegedésben annál, mint amennyire az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) legutóbb becsülte. A kutatás egy másik lényeges információt is eredményezett: A metán - figyelembe véve az összes légköri tényezőt - 30 százalékkal járul hozzá a globális felmelegedéshez. |
A Nasa havi jelentése szerint márciusban Szibériában ismét különösen meleg volt. Világszinten ez volt a második legmelegebb március a 2016-os után. Szibéria és a sarkvidék egyes területein 12,1 fokkal többet mértek az 1951–1980 közötti átlagnál.
Kép forrása:
Törésminták a sarkköri olvadó jégen: Wikipedia / Szerző: Brocken Inaglory