Párizsi Klímacsúcs: Küszöbön a globális éghajlatvédelmi egyezmény
Jövő héten Párizsban találkoznak a világ országainak vezetői azzal a céllal, hogy egy új, nemzetközi éghajlatvédelmi egyezményt fogadjanak el. A WWF aktív közreműködője volt a tárgyalások előkészítésében, nemzetközi delegációja pedig részt vállal a párizsi egyezmény megkötésében.
Meg kell óvnunk Földünket!Forrás: pexels.com
A tárgyaláson részt vevő kormány-képviselőknek komoly nyomás alatt kell jó döntést hozniuk annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás mértékét jelző globális középhőmérséklet-változás 1.5 Celsius fok alatt maradjon. Az éghajlatkutatók többségének véleménye szerint tehát ez az a szint, ami alatt még biztonságosan kezelhetők a globális éghajlatváltozás negatív hatásai. Ennél nagyobb felmelegedés már komoly károkat okozna mind az emberi közösségeknek, mind az élővilágnak. Elsőként az olyan sérülékeny régiók esnének áldozatul, amilyenek a sarkvidékek, a trópusi szigetek vagy a tengerszintnél nem sokkal magasabb korallzátonyok.
A megállapodást sürgeti az is, hogy 2015-ben két komoly lélektani határt is átléptünk. Idén ugyanis az ipari forradalom kezdetétől megfigyelhető globális átlaghőmérséklet-növekedés meghaladta az 1 Celsius fokot és úgy tűnik, hogy 2015 lesz az eddigi legforróbb év, az eddigi rekordot rövid ideig tartó 2014 után. Emellett a légköri szén-dioxid koncentráció szintje globálisan átlépte a 400ppm-et, ami már jelentősen meghaladja a még biztonságosnak tartott 350ppm-es szintet.
| Az ENSZ 21. Klímakonferenciája (COP21) bolygónk megmentése szempontjából mérföldkő lehet! A 2015. november 30. és december 11. között Párizsban megrendezésre kerülő, 195 országot érintő klímacsúcs célja egy olyan globális megállapodás aláírása, amelynek betartásával sikerül visszaszorítani az éghajlatváltozást. Ez a legnagyobb jelentőségű klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi konferencia. |
Marco Lambertini, a WWF vezérigazgatója elmondta: "A tudomány világos üzenete az, hogy Párizsban jó döntésnek kell születnie. Konkrét éghajlatvédelmi tervre van szükség, ami jelentős kibocsátás-csökkentéshez vezet, segíti a megújuló energiaforrások elterjedését, megteremti a hiányzó finanszírozási eszközöket megvédi a szén-dioxid megkötésében és tárolásában leghatékonyabb élőhelyeket, amilyenek az erdők, a vizes élőhelyek és az óceánok. Csak egy határozott, együttes fellépés esetén hozhat sikert Párizs."
Samantha Smith, a WWF Globális Égahjaltváltzás és Energia programjának vezetője hozzátette: "Versenyt futunk az idővel és a kíméletlenül zajló éghajlatváltozással, de úgy érezzük, hogy ezt a korábbi tárgyalásokkal ellentétben, most már minden résztvevő sokkal tisztábban átlátja. Most konkrét döntéseket kell hoznunk. A 2020 előtti éghajlatvédelmi lépések kulcsfontosságúak annak érekében, hogy az éghajlatváltozás a még elviselhető 1.5 Celsius fokos ütem alatt maradjon."
"A Párizsban tárgyaló politikusok fogják képviselni azokat az átlagembereket, akik már saját bőrükön tapasztalják az éghajlatváltozást. Éppen ezért bölcs és konkrét döntéseket várunk tőlük, amelyek a Föld életben maradását segítik elő, nem pedig a pusztulást gyorsítják fel."
Tasneem Essop, a WWF COP21 küldöttségének vezetője kifejtette:"Most nincs helye kompromisszumoknak. A Párizsi Klímacsúcs lesz a legfontosabb mérföldkő az éghajlatvédelemben a sikertelen koppenhágai (COP15) tárgyalások óta. Előremutató megállapodásra van szükség, ami megalapozza, hogy a részes felek ezután már ne tudjanak vissza lépni, csakis előre haladhassanak, egy komolyabb kibocsátás-csökkentési pályán."
A nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodásnak, ambiciózusnak és igazságosnak kell lennie, ami a tudomány eredményeit figyelembe vevő, közös döntésen alapuló vállalásokat tartalmaz. Az országoknak olyan megállapodást kell kötniük, aminek eredményeként még 2020 előtt tetőzik a globális kibocsátás, elérhető lesz az éghajlatvédelem finanszírozására ígért 100 milliárd dollárnyi éves keret, és ami megteremti a szükséges feltételeket a kormányok, városok, vállalatok és az egyének szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére.
A tárgyalásoknak lehetőséget kell teremtenie az éghajlatváltozásra különösen sérülékeny közösségek és élőhelyek védelmére is. Ennek érekében konkrét célra van szükség, ami tisztázza az éghajlatváltozás negatív hatásaira való felkészülés kereteit és támogatja a sérülékeny közösségek alkalmazkodását is.
Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője hazánk szerepét és helyzetét méltatva kiemelte: "Annak ellenére, hogy Magyarország teljes üvegházhatású gáz kibocsátása globálisan igen csekély, mindössze az Európai Unió 1,4%-át teszi ki, mégis van feladatunk. Rengeteg lehetőségünk van arra, hogy csökkentsük kibocsátásunkat és ezzel gazdasági versenyelőnyhöz is jussunk. A szénenergia kivezetése a villamosenergia termelésből, új szénbányák nyitásának tiltása, a megújuló energia felhasználás (mind a villamosenergia, mind a távhő szektorban) és a lakossági energiahatékonysági programok támogatása mellett az intézményi, vállalati és lakossági befektetések zöldítése mind azt eredményezhetnék, hogy egy versenyképes és egészséges országban éljünk, amely ráadásul képes természeti értékeit is megőrizni."
