Párizsi klímaegyezmény - Magyarország a megállapodás teljes jogú tagjává vált
Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a Párizsi Megállapodás belső ratifikációs eljárását, és 2016. október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, ezzel a párizsi klímaegyezmény teljes jogú tagjává vált.
Párizsi klímaegyezmény - Magyarország a megállapodás teljes jogú tagjává vált
Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával - Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia - együtt október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is ratifikálta, ezzel teljesült a hatályba lépés feltétele. A megállapodás november 4-én lép hatályba.
A hatálybalépésnek két feltétele volt, amely biztosította, hogy a legnagyobb kibocsátók ne maradhassanak ki abból: legalább 55 országnak kellett letétbe helyeznie ratifikációs okmányát, amelyek a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelnek. A közelmúltban számos ország, köztük a két legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok és Kína is letétbe helyezte saját okmányait. Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek.
| A párizsi egyezmény a 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzőkönyvet váltja fel (szerk: A kiotói egyezményről itt olvashat). A hatályba lépés feltétele, hogy az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezményének 55 olyan részes állama ratifikálja a megállapodást, amelyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelősek. A klímamegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés legfeljebb 1,5 fokos legyen. A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, ami minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik a megtett intézkedéseik eredményét. A megállapodás hatályba lépésével biztossá vált, hogy 2020 után meghatározó szerepet fog játszani az éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépésben. |
A megállapodásban részt vevő országok első konferenciáját (CMA) a 2016. november 8-án kezdődő marrakesh-i klímacsúcson kell összehívni, ahol további részletszabályokról dönthetnek. Magyarország a letétbe helyezés eredményeként szavazati joggal vehet részt ezeken a tárgyalásokon. A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre.
