Rekord alacsony ózontartalmat mértek Magyarország felett

UV sugárzási index Siófoknál: 2016. 07. 24.
Forrás: www.met.hu
Szerző: www.met.hu

UV sugárzási index Siófoknál: 2016. 07. 24.Forrás: www.met.hu
Szerző: www.met.hu

Az Országos Meteorológiai Szolgálat budapesti Marczell György Főobszervatóriumában csütörtök délelőtt 298 és 294 "DU értékeket" mértek, nagyjából 12 százalékkal alacsonyabbat, mint az erre a napra vonatkozó sokéves átlag. A természetes változékonyság alsó határa (azaz a sokéves átlagtól az a százalékban kifejezett eltérés érték, amely még normálisnak mondható) ezen a napon 11 százalék, ami azt jelenti, hogy a most mért érték már abnormálisan alacsony. Az ózontartalmat 1969 óta mérik folyamatosan.

A meteorológiai szolgálat azt írta: a kiugró ózonhiány oka egyelőre nem ismert pontosan. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a jelenleg Magyarország fölött nagyobb magasságokban tapasztalható áramlási viszonyok hozzájárulhatnak az extrémen alacsony ózontartalom kialakulásához. Nyugat felől olyan, a mediterrán térségből származó léghullámok érkeznek az ország felé, amelyekben alacsonyabb az ózontartalom.

Kiemelték továbbá, hogy a kirívóan alacsony ózontartalom nyomán az országos hálózat négy mérőállomásán: Budapesten, Kecskeméten, Keszthelyen, és Siófokon is nagyon magas UV-sugárzási értékeket mértek. Csütörtök délben az UV-index már elérte a 8-as értéket és - mint kiemelték - pénteken is hasonlóan erős UV-sugárzásra lehet számítani a napos területeken. Az eddigi adatokból arra lehet következtetni, hogy azokon a területeken, ahol tiszta marad az ég, az UV-index maximuma elérheti az extrémen magas 8,5-ös értéket is. Ezért a legérzékenyebb bőrűek akár 15 perc alatt is leéghetnek - hívta fel a figyelmet a meteorológiai szolgálat.

A várható UV-B értékek területi eloszlása megtekinthető ide kattintva. A weboldalon látható, hogy a mai nappal Sármelléknél és Siófoknál, 13 és 14 óra között mérték a a legmagasabb UV-B értékeket.

Az ózon a Föld légkörében az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik. Az UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit (O2) különálló (naszcensz) oxigén atomokra bontják. Ezek az atomok más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont (O3) hoznak létre. Az ózonmolekula instabil, ultraibolya sugárzás hatására szintén szétbomlik, egy oxigénmolekulára és egy oxigénatomra. Ez a folytonos ciklus hozza létre az ózonréteget, biztosítva az ózonmennyiség állandóságát. A sértetlen sztratoszférában ez az érték 10 ppm, vagyis minden százezer molekulából egy ózon. Az ózonréteg feladata (az élővilág szempontjából) a Napból érkező káros ultraibolya sugárzás elnyelése. Míg az oxigén csak a 0,28 mikronnál rövidebb hullámhosszú UV-sugarakat képes blokkolni, addig az ózon hatékonyan fogja fel a 0,28-0,32 mikron tartományban érkező sugárzást. A légkört elérő 0,4 mikronnál rövidebb hullámhosszú sugárzás 95%-át képes elnyelni az ózon. Ez komponensekre bontva a következőket adja: UVC sugárzást teljes mértékben, a kevésbé káros UVB intenzitását nagymértékben, az UVA sugarak intenzitását pedig kisebb mértékben abszorbeálja az ózonréteg. forrás: wikipedia