Tisztább a levegő és jobb a vízminőség Európában

Hír

2015/03/10

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség "Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2015-ben" című jelentése (SOER 2015) integrált helyzetképet ad Európa környezeti állapotáról.

A március elején közzétett új jelentés tanúsága szerint az összehangolt uniós környezetvédelmi politika jelentős pozitív változásokat hozott a polgárok életében az elmúlt öt év során. Az európai polgárok tisztább levegőt és jobb vízminőséget élvezhetnek, kevesebb vegyes hulladékot termelnek és több hulladékot gyűjtenek szelektíven újrahasznosítás céljára, miközben a környezetvédelmi politikák munkahelyeket teremtenek és ösztönzik a növekedést. A jelentés azonban figyelmeztet, hogy Európa hosszú távú célja – amelyet a hetedik általános uniós környezetvédelmi cselekvési program a „Jólét bolygónk felélése nélkül” mottóban összegzett – a környezetvédelmi és az azokhoz kapcsolódó szakpolitikák jelenlegi ambícióival nem teljesíthető.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2015-ben című jelentése (SOER 2015) integrált helyzetképet ad Európa környezeti állapotáról, amelyet globális, regionális és országszintű adatokkal, illetve országok közötti összehasonlításokkal támaszt alá. Egyúttal kitekintést nyújt a következő öt évre és a későbbiekre, világosan jelezve, milyen kockázatokkal jár a környezetminőség romlása, és hogyan veszélyezteti a polgárok közérzetét és jólétét. Az elemzés integráltabb politikai koncepciót sürget – amire válaszul a Bizottság a 2015. évre környezetvédelmi kezdeményezések sorát hirdeti meg, többek között a körkörös gazdaságra vonatkozó új, kibővített csomagot, a biológiai sokféleségre vonatkozó uniós stratégia felülvizsgálatát, a tengergazdálkodási cselekvési tervet és a módosított levegőminőségi intézkedéscsomagot.

Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A környezet állapotáról szóló 2015-ös jelentést mandátumom »rajtvonalának« tekintem. Ez a jelentés világosan rámutat az uniós környezetvédelmi politika pozitív hozadékaira. A környezetvédelmi intézkedések munkahelyeket teremtenek. A zöld gazdaság látványos növekedése még a recesszió legnehezebb éveiben is Európa versenyképességének jele volt. Azonban éberen ügyelni kell, hogy a megfelelően kialakított és hatékonyan végrehajtott szakpolitika kiváló környezetvédelmi eredményeket hozzon a szárazföldön és a tengereken egyaránt. Kiemelt figyelmet érdemelnek az innovatív beruházások, melyek a gazdasági jólét és az életminőség fenntartásának zálogai. A jelenleg megvalósított hosszú távú beruházások biztosíthatják, hogy 2050-ben is jól éljünk, a bolygó felélése nélkül.”

Erőforrás-hatékonyság és körkörös gazdaság
A jelentésből egyértelműen kiviláglik, hogy a környezet védelme szilárd gazdasági befektetés. A zöld ipar 2000 és 2011 között több mint 50%-kal növekedett az EU-ban, és az egyike volt azon kevés ágazatoknak, amelyek a válság ellenére is folyamatosan prosperáltak. Kiderül továbbá belőle, hogy a hulladékgazdálkodás minősége javul, jóllehet Európa még távolról sem körkörös gazdaság: továbbra is sok hulladék kerül földalatti lerakókba, és nagy a kihasználatlan újrahasznosítási és energetikai hasznosítási potenciál.

A Bizottság 2015-ben a körkörös gazdaság megvalósítását célzó ambiciózus csomagjával szeretné pozitív irányba billenteni a mérleget: célja Európát versenyképesebb, energiahatékony gazdasággá alakítani, a hulladékkezelés mellett számos más gazdasági ágazat problémáira keresve megoldást. Az erőforrások hatékonyabb kiaknázásához alaposan újra kell gondolni a termékek életciklusának minden szakaszát, a nyersanyag-kitermeléstől a termék tervezésén, előállításán és terjesztésén keresztül a fogyasztásig, emellett meg kell vizsgálni a javítás és újrafelhasználás lehetőségeit, valamint a hulladékkezelést és a másodlagos nyersanyagok fokozott igénybevételét.

Természet és biológiai sokféleség
A jelentés kiemeli, hogy Európa nem tesz megfelelő előrelépéseket a biológiai sokféleség elsorvadásának megakadályozása felé, és továbbra is újabb és újabb állati és növényi élőhelyekkel lesz szegényebb. Különösen a tengeri élővilág sokféleségét fenyegeti a pusztulás veszélye. A 2015. év folyamán (amely a „természeti tőke” éve) a Bizottság a természet állapotáról készítendő mélyreható jelentéssel egészíti ki e jelentést. Ez utóbbi beépülhet majd a biológiai sokféleségre vonatkozó uniós stratégia félidős értékelésébe, illetve az uniós környezetvédelmi jogszabályok jelenlegi értékelésébe, mely a hatékonyság javítását és az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja.

A környezetvédelmi politika legfontosabb éves eseménye, a Zöld Hét idén június 3–5. között kerül megrendezésre Brüsszelben, „A természet – egészségünk és jólétünk záloga” mottóval. Az esemény kiváló alkalom annak átgondolására, hogyan kezelje a jövőben az EU a természettel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kihívásokat a fenntartható hosszú távú növekedés és jólét biztosítása érdekében.

Tengergazdálkodás
Amint a jelentés is hangsúlyozza, Európának azzal a kettős kihívással kell megbirkóznia, hogy egyszerre rehabilitálja és óvja meg a tengeri ökoszisztémákat, s egyúttal megőrizze a tengeri és part menti tevékenységek központi szerepét az EU gazdaságában és társadalmaiban. Az EU a felelős tengergazdálkodás elkötelezett képviselője, és eltökélt arra, hogy vezető szerepet vállaljon az erről folytatott nemzetközi tárgyalásokon. Idén az Európai Bizottság széles körű konzultációt indít, hogy az érdekeltek nézeteit figyelembe vehesse a tengergazdálkodás terén meghozandó következő lépések kidolgozása során. Ezzel párhuzamosan az EU továbbra is együttműködik nemzetközi partnereivel és különböző világszervezetekkel (például az ENSZ-szel), hogy széles körű politikai támogatást szerezzen a tengergazdálkodási menetrendhez.

Éghajlat-politika
Az éghajlat-politikai intézkedések eredményesnek mondhatók: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990 óta 19%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága 45%-kal nőtt. A megújuló energiákra és az energiahatékonyságra vonatkozó 2020-as célok szintén kézzelfogható közelségbe kerültek. Az EU tehát jó úton halad afelé, hogy teljesítse az Európa 2020 stratégia éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseit. Ugyanakkor a SOER 2015 jelentés szerint a meglévő szakpolitikák és intézkedések nem lesznek elegendők a 2050-re vonatkozó hosszabb távú, 80–95%-os kibocsátás-csökkentési célok teljesítéséhez, amelyek Európát valóban karbonszegény gazdasággá avatnák. A Bizottság e figyelmeztető jelzésre válaszul új szakpolitikai javaslatokat készít elő annak érdekében, hogy 2030-ra teljesüljön a Tanács által tavaly kitűzött 40%-os csökkentési cél.

Levegőminőség
A jelentés alapján az általunk belélegzett levegő jóval tisztább, mint az elmúlt évtizedekben. Számos légszennyező anyag – például a kén-dioxid (SO2) és a nitrogén-oxidok (NOx) – kibocsátása jelentősen csökkent az elmúlt évtizedek során, elsősorban az uniós levegőminőségi jogszabályoknak köszönhetően. Mindezen eredmények ellenére a rossz levegőminőség továbbra is a korai elhalálozások első számú környezeti kiváltó oka az Európai Unióban. Az EU módosított levegőminőségi csomagot kíván előterjeszteni, amely biztosítja a lehető legeredményesebb koncepció érvényesülését e területen.

Háttér-információk
Az Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2015-ben című jelentés átfogó értékelést kínál az európai környezet állapotáról, folyamatairól és távlatairól, a globális kontextusra is kitekintve. Tájékoztatást nyújt az európai környezetvédelmi politika végrehajtásáról, és elemzi a meglévő szakpolitikák felülvizsgálati lehetőségeit, hogy valóra válhasson az EU 2050-re szóló jövőképe a bolygó felélése nélkülmegvalósuló jólétről. A jelentést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) készítette az európai környezeti információs és megfigyelőhálózattal (Eionet) és az Európai Bizottság szakszolgálataival szoros együttműködésben megvalósított közös vállalkozás keretében.

forrás: http://www.eea.europa.eu/

A rovat új hírei

Hasonló

Tények és számok

A Generation Awake erőforrás-hatékonyságról szóló kampányhoz kötődő legfontosabb tények és számszerű adatok.

Generation Awake kampány

A szemléletformáló, nagyközönségnek szóló kampány témája az erőforrás-hatékonyság.

Generation Awake kampány

A szemléletformáló, nagyközönségnek szóló kampány témája az erőforrás-hatékonyság.

A rovat legolvasottabbjai