Tízezer évvel ezelőtt élt emberek is ehettek zabkását
Az észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek már tízezer évvel ezelőtt ismerhették a zabkását - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a történelem előtti emberek edényeket használva főzhették meg vadon termett gabonaféléket és más növényeket.
"hosszú ideig forralták a gabonaféléket egyfajta zabkását készítve, amellyel átvészelhették a húsmentes időszakokat."Forrás: pixabay.com
A Bristoli Egyetem kutatói a Szahara líbiai részének két lelőhelyén talált több mint száz edénytöredéket vizsgáltak meg. A Nature Plants című folyóiratban ismertetett eredmények szerint az edényekben egy sor különböző növényt dolgozhattak fel őseink - írta a BBC News.
A szakemberek mindezt a leleteken talált olajos maradványok szénizotóp-arányait megvizsgálva állapították meg. Az edények legalább négyezer évvel korábbról származnak, mint hogy a területen kialakult volna a növénytermesztés és a mezőgazdaság. Richard Evershed, a tanulmány egyik készítője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a Szahara térségében hajdanán teljesen másképpen használták a korai edényeket, mint a világ más részein. Az edényeket később állati eredetű termékek feldolgozására használták.
"Ez a legkorábbi ismert közvetlen bizonyíték a növényfeldolgozás gyakorlatára a világon. Az eredmények szerint a korai észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek nagyon sokféle növényt fogyasztottak, köztük gabonaféléket és magokat, leveles, valamint vízinövényeket" - fogalmazott Julie Dunne, az egyetem munkatársa. A Szahara hajdan zöld szavanna volt, tele tavakkal és folyókkal. Nagytestű állatok, többek között vízilovak és elefántok lakták.
Dunne szerint a hőálló edények feltalálása jelentősen kiszélesítette az evésre alkalmas növények palettáját, hiszen olyanok is elérhetővé váltak, amelyek korábban ehetetlenek, vagy épp mérgezőek voltak.
Az edénytöredékek mellett talált köveket valószínűleg őrlésre használták, ami azt sugallja, hogy a gabonafélékből lisztet készíthettek. A kutatók szerint az is lehet, hogy hosszú ideig forralták a gabonaféléket egyfajta zabkását készítve, amellyel átvészelhették a húsmentes időszakokat.
Az edényeket kétszer találták fel az emberi történelem során: egyszer 16 ezer évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában, majd mintegy 12 ezer évvel ezelőtt Észak-Afrikában. A korai emberek először gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozhattak, amelyek puhák és könnyen emészthetőek voltak. A növények fás részeit később megperzselhették a tűzön, hogy ehetőbbé tegyék őket. Az edények megjelenésével és a növények megfőzésével aztán sokkal ehetőbb, vagy épp kevésbé mérgező táplálékot tudtak nyerni. A megfőzött növényeket megőrizhették későbbi felhasználásra, valamint a csecsemők etetésére is alkalmasak lehettek, aminek következtében a babák már nem függtek annyira az anyjuktól, így a nők több gyereket tudtak szülni.
