Ősi adalékok a sörtörténelemhez

Hír

2016/06/28

A sörfőzés eredete a történelem előtti időkig nyúlik vissza.

Nemrégiben jelent meg a hír, mely a Stanford Egyetem kutatóinak felfedezéséről számol be. A hallgatók 5000 éves sörmaradványokat találtak Kínában: a Senhszi tartományban található Mijiaya régészeti területról származó korsókban és tölcsérekben fedezték fel a sörgyártás melléktermékeként keletkező, sörkőnek is hívott oxalátot, emellett különböző gabonák maradványaira bukkantak, kölesre, a jób könnye nevű, Ázsiában vadon termő növényre, gumókra, és meglepetésükre árpára. Ez utóbbi növény nemcsak azért keltette fel az érdeklődésüket, mely a régióban talált eddigi legkorábbi árpaleletet szolgáltatta, hanem azért is, mert ekkoriban még messze nem termesztették ezen a vidéken.

Bár több bronzkori településen is találtak árpát a Kr.e.-i 2000-es évekből, csak a Han dinasztia uralkodása alatt, a Kr.e 206-tól Kr. u. 220-ig tartó időszakban vált alapgabonává. A leletek keletkezésének idején tehát itt még mindig ritakságszámba ment az árpa, miközben nyugatabbra már elterjedt volt a használata és a sör egyik fő összetevőjeként alkalmazták. Az árpát Nyugat-Ázsiában kezdték termeszteni, és valószínűleg innen terjedt el már 8000 évvel ezelőtt a sumér és babiloni birodalomban, illetve Egyiptomban is főztek belőle alkoholt. A kutatók szerint Belső-Kínába már a sörkészítésre vonatkozó tudással együtt importálták a gabonát.

Ugyanakkor az első sörszerű ital lelete is Kínához köthető és a Kr.e 7000-es évekből származik, míg a mai típusú sörfőzés első emlékei Mezopotámiához köthetők és i.e 3500 - 3100 körülről származnak. Míg egyes tudósok úgy vélik, hogy a sörkészítés megelőzte a kenyérsütést, valószínűbb, hogy inkább a sör keletkezett a kenyérgyártás melléktermékeként. Ennek megfelelően az első sörök kásasűrűségűek voltak és szívószállal itták őket – vannak, akik szerint direkt erre a célra találták fel a szívószálat.

A sör ezekben az időkben is nagy népszerűségnek örvendett: festmények, költemények és mítoszok szólnak arról, hogyan ajándékozták meg az istenek az embereket a sörrel, egy a sumer Ninkasihoz, a sör istenéhez szóló himnusz például verses formában örökít meg egy sörreceptet. Nem kizárt, hogy a legnagyobb ivók a nők voltak, mivel a sörkészítés a konyhai munkák szerves részét képezte. Babilonban 20-féle sört különböztettek meg, és sörcserekereskedelmet folytattak Egyiptommal, ahol a sör a munkabér része lehetett.

A mijiayai területet, mely Hszian város, a tartományi székhely központjától nem messze fekszik, már 1923-ban felfedezte a svéd régész Johan Gunnar Andersson, de a teljes feltárásra egészen 2012-ig kellett várni. Ekkor kezdték el vizsgálni a Jangsao-kultúra emlékei közé edényeket a Stanford Egyetem doktori hallgatói, Jiajing Wang és Li Liu, akik nem sokkal később megállapították, hogy az edényekben alkohol készült.

A legutóbbi felfedezés azt is bizonyítja, hogy talán a sörkészítés motiválhatta az árpa elterjedését Kínának ezen a vidékén, még mielőtt az a mezőgazdasági termelés része lett volna 3000 évvel később. Az sem kizárt, hogy a sörgyártás hozzájárult a társadalmi fejlődéshez, jegyzik meg a kutatók, mert a sör, mint az egyik legelterjedtebb alkohol, a kapcsolatépítésben is szerepet játszhatott, és talán a hierarchikus berendezkedések kialakulásában is része volt.

 

forrás: livescience.com

A rovat új hírei

Hasonló

Egészséges a bor, vagy sem?

Ahány pártolója, legalább annyi támadója is akad a borfogyasztásnak. Vajon mi lehet az igazság a bor kapcsán?

A rovat legolvasottabbjai

PET Kupa: kihívások és sikerek

Idén augusztusban 6. alkalommal szálltak vízre lelkes önkéntesek, hogy a Felső-Tiszát megtisztítsák a főként Ukrajnából és ...