2,7 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Hír

írta: MTI
2017/08/23

A Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói első ízben 128 méteres mélységig fúrtak le, legutóbb pedig már elérték a 205 métert, ahonnan a korábbinál csaknem kétszer öregebb mintát hoztak a felszínre.

Egészen a közelmúltig a tudósok úgy vélték, hogy a sarkvidékekről származó jégmagok életkorának felső határa nagyjából 800 ezer év, mivel a Föld belsejének hője alulról megolvasztja a jégdzsungeleket. Néhány évvel ezelőtt azonban a Princetoni Egyetem szakemberei felfedezték, hogy az úgynevezett kék jég sokkal idősebb mintákat is magában rejthet. A kék jég akkor keletkezik, amikor a gleccserekre lehulló hó összefagy és a levegő kiszorul belőle. Ennek a jégtípusnak további jellegzetessége, hogy az alul lévő jég idővel felfelé nyomódik, és ezáltal nem olvad el. A kutatók ilyen jégmagminták után kutatva végeztek fúrásokat a McMurdo-kutatóállomás szomszédságában lévő Allan Hillsnél. A gleccserekből nyert jégmagok hátránya, hogy sokkal nehezebb meghatározni a korukat, mint az egyéb területekről származó mintáknak, amelyek koráról a rétegeik árulkodnak.

A szakemberek rájöttek, hogy a most felszínre hozott ősi jégminta korát a benne lévő kálium- és argonmaradványok után kutatva lehet meghatározni, amely ugyan nem annyira pontos, mint a rétegek számolása, de a kutatók úgy vélik, hogy plusz/mínusz 100 ezer év pontossággal működik.

A jégmagokban csapdába esett levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a kutatóknak a minta keletkezésekor uralkodó klíma meghatározásában. A 2,7 millió éves mintában található levegőbuborékok a jégkorszakokat megelőző éghajlati viszonyokról árulkodnak.

A szakemberek mostanra megállapították, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció az érintett időszakban nagyjából 300 ppm (milliomod térfogatrész) körül mozgott, ami jóval kevesebb a jelenlegi 400 ppm-nél. A kutatók szerint azonban a friss jégmaggal kapcsolatban az az igazán izgalmas, hogy még régebbi, akár 5 millió éves minták felfedezésének lehetőségével kecsegtet.

A kutatók a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.


Kép forrása

 

forrás: MTI, Phys.org

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai