Magyar siker! - Kitüntetésben részesített két hazai klímakutatót a chilei külügyminisztérium

Hír

írta: MTI
2020/12/16

Camilo Sanhueza, Chile magyarországi nagykövete december 15-én, Budapesten nyújtotta át a  a Földgömb Alapítvány kutatóinak, Nagy Balázsnak és Heiling Zsoltnak a Magellán-szoros felfedezésének 500. évfordulója alkalmából alapított díjat a klímakutatásban végzett felfedező és feltáró munkájukért. A kutatók 2010 óta végeznek egyedüláló vizsgálatokat az Atacama-sivatagban a Föld legmagasabb szunnyadó tűzhányóján.

Ferdinand Magellan expedíciója 500 évvel ezelőtt, november 1-én fedezte fel a nevét viselő tengeri átjárót az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Chile külügyminisztériuma a kerek évforduló alkalmából díjat alapított, mellyel a Magellán szellemiségét magukénak valló kutatók, felfedezők munkáját szeretné elismerni.

Nagy Balázs és Heiling Zsolt 2010-ben indította el a Magyar Száraz-Andok Klímamonitoring Programot Chilében az Atacama-sivatagban, a Föld legmagasabb szunnyadó tűzhányóján. A 6893 méterre emelkedő vulkán a legmagasabb beműszerezett hegyóriás a bolygón. Az extrém időjárásnak kitett tűzhányó teljesen mentes az emberi tevékenységtől, így kiváló helyszínt nyújt a klímaváltozás következményeinek elemzésére.

Ezen a helyen szinte soha nem esik az eső, és még a nyár középi hőmérséklet is fagypont alatti. Általában viharos szél fúj: már 400 kilométeres óránkénti sebességet meghaladó erősségű szelet is mártek. A kutatóknak tehát alaposan fel kellett készülniük az expedíciókra.

A kutatók a felszínalatti örökfagy változásának dinamikáját, fogyását monitorozzák az elmúlt évtized során összegyűlt milliónyi adat segítségével. A helyszín számos más tudományág számára is meglepetéseket tartogat.


Mikrobiológusok, planetológusok, meteorológusok, hidrogeológusok tucatjai kapcsolódtak be eddig a kutatási programba. A biológusoknak remek lehetőséget jelentett az expedíció, hiszen így a Föld legmagasabban fekvő vízfelületeiből vett mintákhoz juthattak hozzá. Ezekkel az élet rendkívül szélsőséges körülmények közötti megmaradásának lehetőségeit vizsgálhatják.

A program keretében több alkalommal, átlagban kétévente szerveztek expedíciót a tűzhányóra, először 2010-ben. Ilyenkor begyűjtötték a korábbi műszerek adatait, de újabb eszközöket: geofizikai műszereket, meteorológiai állomást, 2016-ban pedig légi felvételek, valamint háromdimenziós domborzatmodell készítésére is használható drónokat  is vittek magukkal. Utóbbi azért is  volt egyedi eset, mert még soha nem használtak kutatók ilyen dónokat 6000 méteres magasság felett.

"Az Atacama-sivatag e magashegyi, eddig ismeretlen helyszínéről igen átfogó képet alkothattak a tudósok az elmúlt 10 év során. Az eredmények rendkívül fontosak a helyi közösségeknek, hiszen a Föld legszárazabb területén e fagyott óriások a vízbázist jelentik az alacsonyabban fekvő települések számára" - mutatnak rá.

A kutatás nem csak Chile számára jelentős, figyelembe véve, hogy a klímaváltozás megértéséhez olyan helyszíneken kell a helyi folyamatokat leírni, monitorozni, melyek érzékenyen reagálnak a Földön zajló folyamatokra. Az elmúlt évtizedben a tudósok által a hegyóriáson 5000 méter felett mért hőmérsékletemelkedés igen jelentős: átlagosan eléri a 1,5 Celsius-fokot.

A közlemény szerint a kutatók immár egész Chilére kiterjesztve építik klímamonitoring hálózatukat PermaChile+ néven az Atacama-sivatagtól Patagóniáig.


Kép forrása: flickr.com / Szerző: sergejf

forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Újabb olajszennyezés a Dunán?

Szerdán délben újabb olajszennyezésről érkezett bejelentés Szigetszentmiklósról, ahol december 12. óta zajlottak a ...