Vállalati kibocsátás-csökkentés: itthon hiánycikk
Véget ért a Párizsi Éghajlatvédelmi Csúcstalálkozó, ahol a kormányzati éghajlatvédelmi felelősség mellett a vállalatok elkötelezettsége is előtérbe került. A WWF Magyarország nyilvánosságra hozott jelentése az 50 legnagyobb hazai vállalat, és az öt-öt legnagyobb bank és biztosító éghajlatváltozással kapcsolatos vállalásait vizsgálta. Mindössze hat vállalat rendelkezik éghajlatvédelmi céllal, és csak két vállalatnak van kibocsátás-csökkentési stratégiája!
Irodaház - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
A Párizsban elfogadott új nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás történelmi jelentőségű. Habár nem jelöl ki az üvegházhatású gázok globális kibocsátására vonatkozó számszerűsített mérföldköveket, de konkrét célokat fogalmaz meg, miszerint a globális felmelegedést mindenképp 2 Celsius fok alatt, de inkább a 1,5 Celsius fokos küszöbérték szintjén kell tartani. A Párizsi Megállapodás legfontosabb eredményei között szerepel az is, hogy a részes felek számára ötévente kötelező lesz az éghajlatvédelmi célok és tevékenységek felülvizsgálata. Emellett, ugyancsak kötelezővé válik egy egységes, mindenki számára átlátható beszámolási, követő rendszer bevezetése és alkalmazása is.
Ez a két témakör, vagyis az éghajlatvédelmi célok és azok megvalósításának felülvizsgálata és kommunikálása nemcsak a kormányok számára kiemelt jelentőségű, hanem a vállalatok számára is. A WWF értékelése szerint a csúcstalálkozó alatt tett kormányzati bejelentések mellett, a vezető vállalatok által tett nyilatkozatoknak és vállalásoknak is komoly hatása lesz.
Ezt mutatja az a december 8-ai bejelentés is, amely szerint elérte a 114-et azon vállalatok száma, akik vállalták, hogy kibocsátás-csökkentési céljaikat tudományos módszertan alapján határozzák meg. A bejelentés súlyát érzékelteti, hogy az érintett 114 vállalat összesen 476 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt bocsát ki, ami megegyezik 125 szénerőmű éves kibocsátásával és hét és félszerese hazánk éves üvegházhatású gáz kibocsátásának. A kibocsátási célok meghatározásához szükséges, tudományos alapokon nyugvó módszertant a WWF, a CDP, a WRI és a UN Global Impact részvételével létrejött partnerség dolgozta ki. Részben ennek a módszertannak a segítségével, az aláíró vállalatok közül tízen már saját célszámaikat is meghatározták. Ennek megfelelően ők 799 millió tonnával kevesebb üvegházhatású gázt fognak kibocsátani az általuk megjelölt időszakban. Összehasonlításban ez annyit tesz, mintha nem égetnénk el 1,86 milliárd hordónyi kőolajat. Emellett ambiciózus vállalásokat tettek a saját értékláncaikon keresztül történő kibocsátás-csökkentésre is.
Egy idei, Európai Unióra kiterjedő felmérés alapján a magyar válaszadók majdnem fele azt gondolja, hogy a vállalatok és az ipar felelős az éghajlatváltozás kezeléséért.
Részben ebből kiindulva, részben pedig arra alapozva, hogy a vállalatok a társadalom és a gazdaság széles rétegeit képesek elérni és befolyásolni, a WWF Magyarország a DENKSTATT Hungary Kft. közreműködésével megvizsgálta az 50 legnagyobb hazai vállalat, illetve az 5 legnagyobb biztosító és 5 legnagyobb bank éghajlatváltozással kapcsolatos elköteleződését és vállalásait.
A kutatás célja az volt, hogy felmérje, hogyan kommunikálják a vezető hazai vállalatok a saját, éghajlatváltozással kapcsolatos céljaikat, vállalásaikat és tevékenységüket.
A vizsgálat részletes eredményei 2016 elején kerülnek nyilvánosságra, ám a most megjelentetett vezetői összefoglaló eredményei szerint a TOP50* (az értékesítés nettó árbevétele alapján, Figyelő Top 200, 2015. október) hazai nagyvállalatból és az öt-öt vezető hazai bank és biztosító közül mindössze hat vállalat rendelkezik nyilvános éghajlatvédelmi céllal, és mindössze kettőnek van konkrét éghajlatvédelmi stratégiája.
A hazai kutatás a vállalatok saját kommunikációjának értékelése, azaz a mindenki által hozzáférhető, nyilvános jelentéseket veszi alapul, az átláthatóság elvét követve, amelyet az éghajlatvédelmi csúcstalálkozón is többször kiemeltek.
"Részben az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése, részben pedig a hosszú távú versenyképességünk, egészségünk és erőforrásaink megőrzése érdekében is fontos, hogy a hazai vállalatok olyan éghajlatvédelmi célokat határozzanak meg, amelyek amellett, hogy tükrözik a vállalatok kibocsátás-csökkentési és alkalmazkodási lehetőségeit, figyelembe veszik a teljesítőképességüket is és ezt széles körben kommunikálják. A jelentéssel az volt a célunk, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a vezető gazdasági szereplők körében az éghajlatvédelmi céljaik és tevékenységeik kialakításával kapcsolatban" - mondta Vaszkó Csaba a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.
Az ENSZ Párizsi éghajlatvédelmi konferenciájának is a tudományos érvekre épülő, globális éghajlatvédelmi célok meghatározása, és azok átlátható módon történő teljesítése volt a középpontjában.
"A vállalatok nagyon eredményesen hajtanak végre olyan beruházásokat, amelyek hatékonyság-növeléssel és költség-csökkentéssel járnak. Ezek többsége valóban kibocsátás-csökkentést is eredményez. Ez azonban sokszor nem elegendő mértékű. A Párizsi Éghajlatvédelmi Konferencia rámutatott, hogy olyan konkrét célokra van szükség, amelyek összhangban vannak a kutatók által biztonságosnak tartott 1,5 Celsius fokos küszöbértékkel. A cél a szektorok, és egyes vállalatok teljesítőképességéhez mérten reális, de ambiciózus kibocsátás-csökkentés elérése, nem elég csupán a rövidtávon gazdasági előnyökkel járó kibocsátás-csökkentés" - folytatta a programvezető.
A jelentés vezetői összefoglalója itt olvasható.
Az előzetes eredményeket tartalmazó infografika.
Hivatkozások:
http://sciencebasedtargets.org/2015/12/08/114-companies-commit-to-set-ambitious-science-based-emissions-reduction-targets-surpassing-goal/
http://sciencebasedtargets.org/companies-taking-action/
http://ec.europa.eu/clima/citizens/support/docs/hu_climate_hu.pdf