Életbe lép az EU károsanyag csökkentéséről szóló irányelve
2016. január 1-től, vagyis alig több mint 3 hónap múlva az Európai Unió minden országában életbe lép az ipari káros anyag kibocsátás csökkentéséről szóló irányelv. A direktíva előírásainak megfelelően a hazai erőműveknek – technológiától és üzemmérettől függően – jelentős mértékben kell csökkenteniük nitrogén-oxid, kén-dioxid és szálló por kibocsátásukat. A drámai korlátozások életbe léptetésére a hazai erőművek 2020. január 1-éig haladékot kapnak. Az Alstom számításai szerint hazánkban a fosszilis bázisú erőművek jelentős részének fejlesztését szükséges elkezdeni és elvégezni ahhoz, hogy az ország éves bruttó 42,5 TWh villamosenergia-felhasználásának[1] jelentős - a MAVIR ZRT. adatai alapján - több mint 30%-ot kitevő importhányadát ne kelljen ezen erőművek kényszerű leállítása miatt tovább növelnünk. Az Alstom a közelmúltban 80, jellemzően fosszilis tüzelőanyaggal működő, 10-46 éves erőműben végzett felmérést azok fejlesztési igényeiről a világ 26 országában. A felmérés megállapította, hogy az erőművek egyes környezetvédelmi fejlesztési és levegőtisztasági projektjei a jelentős – a teljes hazai erőműpark viszonylatában több tízmilliárd forintos – pénzügyi ráfordítás mellett, még szakértői megvalósítással is legalább 1-3 évet vehetnek igénybe.
2016 január 1-én lép életbeForrás: pixabay.com
Uniós szabályok: számos hazai fosszilis erőmű fejlesztése szükséges
Hazánkban számos olyan erőmű üzemel, amely a 2016-ban életbelépő, szigorú Európai Uniós környezetvédelmi szabályozásnak jelenlegi műszaki állapotában nem lesz képes megfelelni. A szabályozás a széntüzelésű erőművek számára írja elő a legnagyobb mértékű csökkentést, de jelentősen csökkentett kibocsátási értékeket ír elő a biomassza- és gáztüzelésű erőművekre is. Ezen erőművek 1000-1500 MW összteljesítményének kiesése számottevő mértékben növelné villamos energia importunkat. Noha a magyar kormányzat által az EU-hoz benyújtott Átmeneti Nemzeti Terv 2020. január 1-éig ad lehetőséget a káros anyag kibocsátás folyamatos csökkentésére, de a korszerűsítés mielőbbi elkezdése a hazai erőművek számára így is életbevágó.
„A magyar erőművek előtt álló kihívás kettős: amellett, hogy meg kell felelniük a szigorodó uniós környezetvédelmi normáknak, versenyképességüket is növelniük kell. Ezt az elvárást levegőtisztasági berendezéseik modernizációjával, valamint az erőművi kazánok vegyes hulladéktüzelésre alkalmassá tételével és egyéb tüzelőanyagra való váltással érhetik el a leggyorsabban és a legköltséghatékonyabban” – mondta Dr. Kiss Csaba, az Alstom Hungária Zrt. erőműszerviz üzletágának ügyvezető igazgatója. „Az Átmeneti Nemzeti Terv ad ugyan némi időt a hazai erőműveknek az EU irányelvben meghatározott értékek elérésére, ugyanakkor a technológiai átalakítások megtervezése, kivitelezése és üzembe helyezése akár éveket is igénybe vehet” – tette hozzá az igazgató.
Az uniós szabályozás ráadásul nemcsak az erőműveket, de más, jellemzően káros ipari kibocsátással járó iparágakat is érint, így a hulladékégetők, vegyi üzemek és cementgyárak tüzeléstechnikai berendezései is komoly kihívás elé néznek, ha meg akarnak felelni a szigorú irányelvnek.
Tovább nőhet villamos energia importunk?
Magyarország villamosenergia-import függősége igen magas. Hazánk villamos energia fogyasztásának több mint egyharmadát tartósan importból fedezi, de ez a nyári időszakban tovább is emelkedhet. A villamos energia importjának emelkedése az utóbbi években ugrásszerűen nőtt, hiszen 2010-ben az éves áramimport aránya még csak 15%-on állt. Az olcsó importáramnak ugyan számos előnye van, ugyanakkor kockázatokat is magában rejt, mivel a külföldi erőműveknél történő bármilyen teljesítményváltozás, vagy a külországi váratlan teljesítménycsökkenés Magyarországra is hatással lehet.
Mit jelent az integrált környezetvédelem?
A korszerű környezetvédelem egyik lényeges alapelve az integrált megközelítés alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem környezeti elemenként (pl. levegő, víz, földtani közeg), hanem komplex módon, minden környezeti elemre egységesen, azok kölcsönhatásaiban kell vizsgálni. Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, illetve szennyezése. Ennek gyakorlati megvalósítása érdekében született meg az Európai Parlament és Tanács az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelve, melynek végrehajtása - az Európai Unió tagjaként - hazánk egyik kiemelt környezetvédelmi feladata.
Magyar erőműszerviz szakemberek a világ élvonalában
Az Alstom Csoport nemzetközi piacvezető az erőmű szerviz és karbantartás terén, a vállalat, 60 fős, magasan képzett szakemberekből álló budapesti erőmű szerviz üzletága pedig több, mint 20 országban teljesített már sikerrel erőmű szervíz megbízásokat, több ezer alvállalkozónak biztosítva ezzel munkát Magyarországon és külföldön.
A vállalat szakemberei szinte valamennyi magyarországi erőműben, köztük a Tiszai, a Kelenföldi, az Újpesti, a Kispesti, a Dunamenti, a Csepeli, a Litéri, a Sajószögedi, a Paksi, a Pécsi és a Mátrai erőművekben is végeztek már teljesítmény- és hatékonyságnövelést, levegőtisztaság javítást, élettartam hosszabbítást célzó karbantartási és tervezett nagyjavítási feladatokat.
Az Alstom több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik a nitrogén-oxidok szelektív katalitikus redukcióját célzó rendszerek (SCR rendszerek), illetve a kén-dioxid felszabadulását drasztikusan csökkentő, a füstgázak deszulfurizációjára irányuló megoldások kivitelezésében. A vállalat a szálló por megkötésére fejlesztett technológiák területén úttörőnek számít a szakmában: páratlan, több mint 70 éves tapasztalattal és egyedi megoldásokkal rendelkezik a szakterületen.
