A marsi utazás demenciához vezethet az űrhajósoknál egy tanulmány szerint

Hír

írta: MTI
2016/10/12

A kozmikus sugárzásnak való kitettségük miatt fennállhat a hosszú távú agykárosodás, de akár még a demencia kialakulásának veszélye is a vörös bolygóra utazó űrhajósoknál egy frissen ismertetett tanulmány szerint. A kutatási eredmények azok után kerültek publikálásra, hogy kedden Obama amerikai elnök a CNN hírtelevízió honlapjára írt vezércikkében értekezett a marsi misszióról.

A Kaliforniai Egyetem Irvine-i részlegének (UCI) a "space brain" vagyis az "űragy" nevű jelenséget kutató tudósai rágcsálókat tettek ki nagyenergiájú töltött részecskéknek - teljesen ionizált oxigénnek és titánnak - az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA űrsugárzási laboratóriumában New Yorkban. Ezek a részecskék nagyban hasonlítanak a kozmikus sugárzásban lévőkhöz, amelyek bombázni fogják az asztronautákat a hosszú űrutazásokon - olvasható a Scientific Reports című tudományos folyóiratban hétfőn ismertetett tanulmányban.

Charles Limoli, az UCI orvosi karának sugárterápiás onkológiával foglalkozó professzora szerint fél évvel később még mindig jelentős mértékű gyulladást és idegsejt-károsodást észleltek az állatok agyában. Képalkotó eljárások feltárták, hogy az állatoknál romlott az agyi ideghálózat állapota az idegsejtek dendrit nevű nyúlványai és az ezeken elhelyezkedő "tüskék" számának csökkenése miatt, ami megzavarta az agysejtek közötti jelátvitelt. A tudósok az állatok tanulási és emlékezőképességét vizsgálva gyenge eredményeket mértek, és azt is észlelték, hogy a sugárzás hatással volt a rágcsálóknál a félelem felszámolására, vagyis arra a folyamatra, amelynek során az agy elnyomja a korábbi kellemetlen és stresszes képzettársításokat. Ez a képesség teszi lehetővé például, hogy valaki újra örömmel menjen vízbe, miután korábban majdnem belefulladt.

"Nem jó hírek ezek az űrhajósoknak, akiket két 2-3 évig tartó utazásra küldenének a Marsra és vissza" - fogalmazott Charles Limoli. A tudós szerint az űrbéli környezet páratlan kockázatokat jelent az asztronauták számára. A kozmikus sugárzásnak való kitettség zavarok egész sorához vezethet a központi idegrendszerben a küldetés alatt, és ezek jóval az űrutazás után is fennállhatnak - mondta. E zavarok között említette a memóriaromlást, a szorongást, a depressziót és a döntésképesség romlását. Charlies Limoli részleges megoldásként olyan Mars-űrhajók tervezését javasolta, amelyeknek egyes - például az alvásra és a pihenésre szánt - helyiségeit megerősített pajzs védi a kozmikus sugárzástól. "Bár ezek a nagyenergiájú részecskék így is, úgy is áthatolnak a hajón, nincs igazán mód elbújni előlük."

Az Egyesült Államok legkorábban a 2030-as évek elejére embert akar küldeni a Marsra, ezt Barack Obama elnök legutóbb épp kedden, a CNN hírtelevízió honlapjára írt vezércikkében nyomatékosította, amelyet az amerikai sajtó más orgánumai is széles körben idéztek. Az elnök arról az ambiciózus tervről számolt be, miszerint az Egyesült Államok a legkorábban a 2030-as évek elejére amerikai űrhajósokat küld a vörös bolygóra.
"Kijelöltük Amerika űrhajózási történetének következő világos célját: a 2030-as évekre embereket küldünk a Marsra, és biztonságban vissza is hozzuk őket a Földre" - írta az elnök, s hozzátette, hogy a távlati cél: egy napon hosszabb ideig tartózkodni a távoli bolygón.
Barack Obama már korábban is beszélt arról, hogy hisz abban: még az ő életében emberek utaznak majd a Marsra. 2010-ben a floridai Kennedy Űrközpontban elmondott beszédében jelentette be azon terveket, miszerint magánbefektetőkkel együttműködve a kormányzat megkönnyíti és magánszemélyek számára is elérhetővé szeretné tenni az űrutazásokat, s akkor fejtette ki, hogy a következő lépés a Marsra szállás lesz.
"Arra számítok, hogy ez még az én életemben megtörténik" - mondta akkor Obama. Mostani cikkében megerősítette, hogy a kormányzat szeretne "lökést adni a kormányzat együttműködésének magánbefektetőkkel", egyúttal kiemelte annak fontosságát is, hogy kormányzása első hónapjaiban nagy összegeket fordítottak az űrkutatásra s megerősítették a NASA űrprogramját, annak érdekében, hogy korábban soha nem látott mértékben "kutassuk naprendszerünket". 
"Egyszer majd, remélem, az unokáim ülnek majd a vállamon. S ugyanúgy fürkésszük majd a csillagokat, ahogyan azt az emberek az idők kezdete óta mindig is tették. De ahelyett, hogy tűkön ülve várnánk felfedezőink visszatérését, már tudni fogjuk, hogy éppen a mostani döntéseink következtében, nemcsak azért mentek a világűrbe, hogy kikutassák titkait, hanem hogy ott is maradjanak - s ezzel jobbá tegyék a mi életünket itt, a Földön" - fogalmazott Obama.

 

forrás: MTI

A rovat új hírei

Vajon van élet a Ross 128 b-n?

Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává ...

Hasonló

A MAVEN elérte a Marsot!

A Maven végre Mars körüli pályára állt, így megkezdi egy éves működését, melynek célja a vörös bolygó atmoszférájának ...

Mars helyett a Hold?

A Mars helyett a Holdat javasolta a NASA célpontjául egy új, amerikai jelentés.

Fókuszban a Curiosity 2.

Bolygószomszédunk évszázadok óta az érdeklődés kereszttüzében áll, már az ókorban is megfigyelték.

A rovat legolvasottabbjai

Vajon van élet a Ross 128 b-n?

Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává ...