Európa a Marsra megy
A bolygókutatás iránt érdeklődőket hónapok óta a Curiosity Mars rover expedíciója tartja lázban. A NASA árnyékában azonban Európa is célba vette a vörös bolygót, hogy életnyomok, és alternatív emberi lakóhely után kutasson.
Az ESA (European Space Agency, Európai Űrügynökség – a szerk.) kormányközi szervezet az Európai Unió anyagi támogatásával egyre nagyobb súlyra tesz szert a nemzetközi űrkutatásban. Legújabb belépőként Lengyelország az elmúlt héten csatlakozott a társuláshoz, így már húsz tagja van az európai űrkutatással kapcsolatos munkálatokat tömörítő ügynökségnek (Magyarországot egyébként 2003 óta a társult országok sorában találjuk meg, így a magyar tudósok is hozzájárulnak az európai űrkutatás sikereihez). Az ügynökség 1985-ben indította első programját, azóta leginkább műholdak és űrszondák felbocsátásával foglalkozott. Eddigi legnagyobb dobásuk a Mars Express projekt volt, amely egyben kínos kudarcnak is minősíthető.
A program keretében ugyanis az ME keringőegységgel együtt (amely egyébként sikeresen Mars körüli pályára állt, és azóta is működik, többek között a Curiosity adatainak továbbításában is tevékenyen részt vesz) útnak indították a Beagle 2 leszállóegységet is, amellyel geokémiai és asztrobiológiai kutatásokat terveztek végezni, megelőzve ezzel a világ többi része mellett a NASA-t is. Azonban a leszállást követően többszöri próbálkozásra sem sikerült kapcsolatot létesíteni a robottal. A küldetés ezen része így sikertelenül végződött, ez pedig nem kevés pénzáldozatot, egészen pontosan 40 millió kidobott dollárt jelentett a brit kormány, és további 80 millió dollárt a szponzoráló magánszektor számára.
Az ESA azonban nem adta fel legközelebbi bolygószomszédunk meghódításáról szőtt álmait. Eltökélt célja, hogy elsőként a bolygókutatás történetében megvalósítsa az emberes Mars-expedíciót. Ahogy arról korábban írtunk, ennek komoly technikai, etikai, és leginkább anyagi akadályai vannak, ezért az ESA is lépésről lépésre halad. Az Aurora program keretében így az emberes utazást a tervek szerint megelőzi majd egy automata eszközökkel végrehajtott tesztút, még korábban pedig egy holdexpedíció, és egy mintavisszahozó Mars-küldetés. Ennek előkészítésére, és a NASA eddigi Mars roveres kutatásainak kiegészítésére szolgálhat az ExoMars küldetés, a vörös bolygó kutatásának következő nagy fejezete. Az ESA honlapjának tanúsága szerint ezt eredetileg már 2009-ben elindították volna, de anyagi okok miatt előbb elhalasztották 2013-ra, majd a NASA visszalépését követően az oroszokkal együttműködésre lépve 2016-ra.
A program keretein belül 2016-ban elindítanának egy keringőegységet, amely bolygó körüli pályára állva az adatok gyors és pontos továbbításában, navigációban, és a kutatási pontok helyes megválasztásában segítené a 2018-ban útnak indítandó rovert. Hogy elkerüljék a Beagle 2 kudarcát, a szondával együtt a Marsra küldenének egy leszállás-szimulátort, amely a rover landolásának technológiáját tesztelné, belépve a Mars légkörébe. A tervek szerint a marsautó a Curiosityhez hasonlóan geokémiai és biológiai kutatásokkal, víz és életnyomok keresésével, valamint geomorfológiai-geológiai vizsgálatokkal foglalkozna. Ezt kiegészítve kockázatelemzést végezne a jövőbeli emberes küldetés szempontjából, valamint talajvizsgálatokkal előkészítené azt, a lakhatóság figyelembe vételével. Technikai újdonságai a visszatérő űrrepülés gyakorlati vizsgálata, nagy mennyiségű hasznos teher szállítása, és a napenergia hasznosításának tesztelése. Kapacitás szempontjából is egyedülálló az ExoMars rover, ugyanis még a Curiosity teljesítményét is túlszárnyalhatja.
A küldetés sikere egyrészt óriási presztízsgyőzelem lenne Európa és az ESA számára, másrészt tovább generálná a jelenleg igencsak lappangó űrversenyt, és még egy lépéssel közelebb juttatná az emberiséget az esetleges marsi élet titkainak feltárása mellett a bolygó ember által való meghódításához, és egy alternatív, zöld lakóhely kialakításához.