Fókuszban a Curiosity 3.
Sikeresen landolt, tesztelte műszereit, és több mint száz métert már meg is tett a vörös bolygó felszínén a Mars Science Laboratory küldetés mozgó leszállóegysége, a Curiosity. A rover eddigi munkájának és eredményeinek nyomába eredtünk.
Curiosity MarsjáróForrás: NASA, 3dvisionlive.com
Tavaly november 26-án, az úgynevezett marsi indítási ablakot kihasználva (a Föld és a Mars relatív helyzetéből adódóan 26 havonta jön el az idő, amikor egy űreszközt a legkedvezőbb pályán, vagyis gazdaságosan, minimális üzemanyaggal juttathatunk el a Mars környezetébe), egy ATLAS V típusú hordozórakéta segítségével indult útnak minden idők legnagyobb Marsra juttatott űreszköze, a Mars Science Laboratory küldetés és mozgó leszállóegysége, a Curiosity.
Az űreszköz néhány pályamódosítást leszámítva a terveknek megfelelően, rendben megtette több mint nyolc hónapos bolygóközi útját, majd magyar idő szerint augusztus 6-án, reggel fél nyolckor elérte a vörös bolygó felszínét, túlélve a „rettegés hét percét”. Így nevezték ugyanis a küldetés legkritikusabb periódusát, a leszállási műveletet. Ahogyan korábban olvasható volt, az új rover landolásakor ugyanis vadonatúj technológiát, az úgynevezett égi darut alkalmazott a NASA. A forradalmi újítással a korábbiaknál sokkal pontosabban meghatározható az érkezés helye, ez pedig elsődleges szempont lehet egy későbbi emberes Mars-küldetés landolása során is.
A sikeres megérkezést követő napokban a rover műszaki állapotát ellenőrizték a földi irányítóközpontból, miközben a Curiosity folyamatosan küldte az adatokat és fényképfelvételeket, a Mars körül keringő szondákat használva adatátviteli eszközként. Ezek még nem a főkamera képei voltak, de a veszélyelkerülő képei is tartogattak érdekességeket, valamint színes felvétel és videó is érkezett. Augusztus 8-án a jármű üzembe helyezte főárbocát, és lenyűgöző minőségű fényképeket továbbított a Földre. Már ekkor eldőlt, hogy a küldetés egészen új fejezetet nyitott a Mars-kutatás minőségében.
A szonda történelmi első métereit augusztus 22-én tette meg a Mars felszínén, majd a tesztjáratot követően, miután a futóművel is mindent rendben találtak a szakemberek, augusztus 30-án elindult első célpontja, az eltérő felszínformák találkozásánál fekvő, így mintavételre különösen alkalmas Glenelg-pont felé. Munkáját közben folyamatosan fantasztikus fényképek sorával dokumentálta, amelyek a NASA honlapján, vagy a küldetés Facebook oldalán megtekinthetőek.
Az első megtett méterek, és a kémiai kamera tesztje után majdnem egy földi hónappal, szeptember 26-án a Curiosity robotkarja megtette az első érintést a vörös bolygó felszínén. Ekkor a már a megelőző napokban is vizsgált, a NASA mérnökéről elnevezett Jake Matijevic sziklatömböt vette célba az APXS (alfa-részecske/röntgen spektrométer) nevű műszerrel. A vizsgálat rögtön meglepetéssel szolgált. A kémiai kamera valamint a spektrométer eredményeinek összehasonlítása után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szikla összetétele a Föld belsejéből származó magmás kőzetekéhez hasonlít, a Marson korábban még nem találtak hasonlót.
Szeptember 28-án jelentős felvétel érkezett az irányítókhoz: a rover a múltbéli folyékony víz közvetlen bizonyítékát kapta lencsevégre. Ez eddig egyetlen elődjének sem sikerült. A lefényképezett konglomerátum ugyanis vízfolyások hordalékából összecementálódott kőzet, és a Földön is számos példája ismert.
Az október a lapátolás hónapja volt a Curiosity életében. Először a küldetés során működésbe lépett a törmelékmarkoló lapát, és három lapátolást hajtott végre. Kisebb technikai szünet után a szonda behelyezte a harmadik lapátolás során gyűjtött mintát az önmaga belsejében található kémia-ásványtan anyagvizsgálati laborba. A részletes eredményekre még várni kell, az újabb meglepetés azonban már körvonalazódik: a mintában a vörös por mellett természetes eredetű, fehér szemcsék is találhatóak. A legfrissebb hírek szerint egyébként a szonda jelenleg a negyedik lapátolásnál tart, amelynek mintáját szintén részletesebben kívánják elemezni.
Geológiai szempontból tehát már most áttörés a küldetés. Hogy a hőn áhított marsi élet nyomait is megtalálja-e, erre a kérdésre a következő hónapok munkája adja meg a választ.
