A Nap napja

Magazin

írta: Fáy Bence
2013/06/20

Ebben az évben június 23-ára esik a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnap, amikor a Nap napját ünnepeljük. A nemzetközi nap célja, hogy felhívja a figyelmet a napenergia hasznosításának lehetőségeire, a megújuló energia fontosságára. Mostani írásunkkal azonban a szoláris energia helyett inkább magát a Napot igyekszünk kicsit jobban bemutatni.

Néhány érdekes adat a Napról

    • Óriási izzó gázgömbként tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át!
    • Tömege akkora, mintha a föld tömegét megszoroznánk 333000-rel.
    • Hőmérséklete a belsejében 15 millió, a felszínen "csak" 5700 °C.
    • A belsejében uralkodó magas hőmérséklet és nyomás hatására a hidrogén héliummá alakul, amelynek eredményeként sugárzó energia szabadul fel, akárcsak egy magfúziós atomreaktor esetében.
    • A Tejútrendszerben található, nagyjából 226 millió évente tesz meg egy kört a galaxis központja körül. (Ennyi idő alatt telik el egy kozmikus év.)
    • A Földtől számított közepes távolsága 149,6 millió km (ezt nevezik 1 csillagászati egységnek). Ezt a távolságot egyébként a fény 8,3 perc alatt teszi meg.
    • Még fiatalnak számít. Mintegy 10 milliárd évig tartó fejlődésének jelenleg a felénél jár. A fűtőanyagát jelentő hidrogén elhasználása után, nagyjából 5 milliárd év múlva vörös óriássá duzzad, majd idővel a külső rétegeiből planetáris köd képződik, magja végül magába roskad és fehér törpévé alakul.
    • Annyi energiát sugároz bolygónkra egyetlen óra leforgása alatt, mint amennyit az emberiség egy teljes év alatt fogyaszt el.

      A Nap felépítése
      A Nap sugarát a középponttól a fotoszféráig mérik, mert ez a legkülső olyan réteg, ami még elég sűrű ahhoz, hogy ne legyen átlátszó. Anyagának többsége a sugarának 70%-án belül található. Bár ezeket a belső területeket nem lehet közvetlenül megfigyelni, fizikai modellekkel, mégis pontos képet alkothatunk szerkezetéről. A napbelső négy régióra osztható a benne lejátszódó folyamatok alapján. Energiatermelése a magban zajlik, mely a sugár 25%-áig terjed. Az energia a magból kifelé, a sugárzási zónán keresztül jut a felszínre. A sugárzási és a konvektív zóna között egy vékony átmeneti réteg található, melyet tachoklínának neveznek.

        • A mag: Itt zajlik az alapvető fúziós (termonukleáis) reakció. Középpontjában a sűrűség eléri 150 g/cm3. Hőmérséklete 15 millió °C.
        • Sugárzási zóna: A sugárzási zóna a mag külső részétől a konvektív zóna alatt elhelyezkedő átmeneti rétegig, vagyis a tachoklínáig terjed. A termonukleáris reakció útján keletkező energia főleg elektromágneses sugárzás és neutrínók formájában szabadul fel. Hőmérséklet kifelé haladva 7 -ről 2 millió °C-ra csökken.
        • Tachoklína: A Nap sugárzási és konvektív zónája közötti átmeneti réteg. Hőmérséklet 2 millió °C.
        • Konvektív (áramlási) zóna: 200 000 km mélységtől egészen a Nap felszínéig terjed, a felszabaduló energia főleg hőáramlásos mozgások révén jut fel a felszínre. Kifelé haladva 2 000 000°C-ról hőmérséklete 5700°C-ig csökken.

        Hatásai az emberi szervezetre
        A bőrgyógyászok kutatásai szerint az UV-A sugarak a bőr korai öregedését okozzák, míg az UV-B-sugárzás nagymértékben megnöveli a bőrrák és a szürke hályog előfordulásának esélyét. A túlzásba vitt napozás hatására bőrünk ráncossá, rugalmatlanná válhat, megöregszik. Az ismétlődő leégések rákos folyamatokat indíthatnak el. Az erős napsütés a haj szerkezetét is súlyosan károsítja. Az UV sugarak hatására a haj elszíneződik, kiszárad és töredezetté válik. Ugyanakkor számos jótékony hatása is van. Többek között, biztosítja, hogy szervezetünkben D-vitamin keletkezzen. A depresszió kialakulásának megakadályozására a napozás az egyik leghatékonyabb természetes terápia.

        Szerepe az emberi történelemben
        Hajdanán az emberek mindennapi életüket tették függővé attól, hogy a Nap milyen pályát jár be, és gyakran az égi jelenségek határozták meg sorsukat. Ugyanakkor behatóan tanulmányozták a Napot, - a többi égitesttel együtt, - amire mezőgazdasági, navigációs ismeretek fejlesztése végett volt szükség. A Nap istenként való tiszteletének nyoma az egész bolygón megtalálható, a legismertebb napkultusz az ókori egyiptomhoz fűződik.

        Az, hogy a világosság (nap - nap után) legyőzi a sötétséget, a jó és a rossz örök harcának szimbólumává vált. Anaxagorasz görög filozófus volt az első az i. e. 5. században , aki természettudományos magyarázatáért, – szerinte a Nap egy izzó kőgömb, – vallási üldöztetésben részesült (Halálos ítéletét csak Periklész közbenjárására nem hajtották végre.) Később, a monoteista vallások térhódításával, a Nap vallási és kulturális jelentősége csökkent. A heliocentrikus világkép első megjelenése még az ókori görög kultúrából ered, Arisztarkhosztól ( kb. i. e. 310 – 230 ) ám tanai hamar feledésbe merültek.

        A Nap „az őt megillető hely elnyerését” végül a lengyel csillagásznak, Nikolausz Kopernikusznak (1473 – 1543) köszönheti. Az égitest korábbi tiszteletének nyomaival persze még ma is gyakran találkozhatunk, akár az olyan technikailag élen járó országban is, mint Japán, ahol kulturális örökségként fennmaradt a császári család (nap)isteni eredete.

         

        forrás: astro.elte.hu, kislexikon.hu, vilaglex.hu, wikipedia, napenergia.hu, cab.u-szeged.hu, mult-kor.hu

        A rovat új hírei

        Hasonló

        Vér és mámor Inti ünnepén

        A nyári, illetve téli napfordulót évezredek óta mágikus időpontnak tartja az emberiség. Akárcsak az inka birodalomban.

        A rovat legolvasottabbjai