Magyar kutatók tesztelik a világ első kísérleti fúziós erőművének biztonsági berendezését!
Magyarországon, az Energiatudományi Kutatóközpontban (EK) fogják megépíteni és tesztelni a világ első kísérleti fúziós erőművének biztonságos üzemeltetéséhez kulcsfontosságú berendezést, a leállításhoz szükséges "belövőrendszert".
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleménye szerint az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós (850 millió forint összértékű) pályázatot.
A pályázat eredményeként heteken belül elkezdődik a projekt, amelynek célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára - olvasható a pénteki közleményben.
Az Európában épülő ITER-berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, körülbelül 100 millió Celsius-fokos hidrogéngáz ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére elhasználnak. A földi "csillagok" begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni.
ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) Az ITER, azaz Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor története 1985-ben kezdődött, akkor az Európai Unió, az USA, a Szovjetunió és Japán kívánt együttműködni az erőmű létrehozásában. Ám időközben rengeteg változás, huza-vona történt (pl. megszűnt a Szovjetunió), így végül csak 2006 végére jött létre formálisan a reaktor megépítésével megbízott bizottság. 2007. október 24-én megalakult az ITER szervezete. Az építési munkálatok 2008 őszén kezdődhettek meg, helyszínül a franciaországi Cadarache kutatóközpontot választották. Mára el is készültek a főbb épületek Saint-Paul-lès-Duranceban. A projekt teljes élettartama előreláthatólag 30 év lesz, ebből 10 év az építkezés, 20 év a működés ideje. A projekt költségvetése körülbelül 10 milliárd dollár. Az első plazmaműveletet 2025 decemberére várják. A tervek szerint az ITER körülbelül 500 MW fúziós teljesítmény fenntartására lesz képes legfeljebb 400 másodpercen keresztül. (Forrás: Wikipédia) |
A beindítás mellett kritikus fontosságú a berendezés biztonságos leállítása is. A forró anyagba puskagolyó gyorsaságú, mínusz 260 Celsius-fokos hidrogénjég-lövedéket, más néven pelletet lőnek. Ez egy sörétes puskához hasonlóan kis méretű jégdarabokkal szórja meg a célpontot, funkcióját tekintve úgy, mint egyfajta poroltó. Az elmúlt évtized kutatásainak eredményeképpen Budapesten épülhet meg a belövőberendezés prototípusa.
A közlemény szerint az EK kutatói a pellet előállításának, gyorsításának és törésének tesztelésével, a kilövőszerkezet mérnöki tervezésével és a szükséges kísérleti és megfigyelési módszerek kifejlesztésével jelentős mértékben hozzájárulnak az ITER későbbi biztonságos üzemeltetéséhez.
Képek forrása: 1. commons.wikimedia.org / N509FZ ; 2. commons.wikimedia.org / Oak Ridge National Laboratory