A madarakat és a fákat ünnepeljük ma

Magazin

2014/05/10

Immáron több mint 110 éve, a mai napon, május 10-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját.

A hagyomány 1902-re nyúlik vissza, amikor a hasznos madarak védelme érdekében létrejött a párizsi egyezmény. Hazánkban azóta május 10-ét a Madarak és Fák Napjaként tartjuk nyilván. A jeles nap népszerűsége az első világháborúban és az azt követő évtizedekben jelentősen visszaesett, ezért is hoztak 1931-ben új rendeletet a megemlékezéséről, ahol fókuszba került a fák ültetésének fontossága, sőt, a környezettudatos gondolkodásmód népszerűsítése céljából az iskolai tananyagokban is nagy szerepet kaptak a fák: A cél akkoriban az volt, hogy minden gyermek ültessen egy fát, amely azután magával a gyermekkel növekszik, így kapcsoldóva az egyén lényéhez is.

A természetet, a fák és a madarak jelentőségét a mai rohanó világunkban sajnos egyre kevésbé értékeljük. Jelenlétüket önmagától értetődőnek tekintjük, sokszor pedig észre sem vesszük, ha eltűnik egy-egy fa az utcáról, vagy épp nem madárcsicsergésre ébredünk. Azonban akár tudatosítjuk magunkban a fák létezését akár nem, komoly hozzáadott értéket képviselnek és észrevétlenül is nagy hatással vannak az életünkre. Jó néhány kutató és tudós arra szentelte életét, hogy ezt be is bizonyítsa az átlagemberek számára.

Hogy megértsük a fák fontosságát, a legjobb példa erre a fülöp-szigeteki Éden Nemzeti Parkban álló tábla, melyen ez áll: "A kalkuttai egyetem professzora T.M. Das szerint egyetlen egy fa 193.250 amerikai dollárt ér. Ha egy fa 50 évig él, azzal 31.250 dollár értékű oxigént termel a világnak, 62.000 dollár értékben tisztítja a légszennyezést, akadályozza meg a földréteg erózióját és 31.250 dollárral növeli a földréteg tápanyagtartalmát. 37.500 dollár értékben járul hozzá a víz körforgásához és 31.250 dollár értékben nyújt otthont az állatok számára."

A fenti számok nem tartalmazzák a fák által megtermelt gyümölcsök értékét, virágaik vagy leveleik gyógyhatását, ahogyan nem térnek ki szépségük által nyújtott esztétikai élményre sem, akárcsak a jótékony árnyékra, amely a tűző nyári napokon nagy szolgálatot tesz az emberek számára.

Kép forrása / Szerző: Jim Bahn (módosított kép)

A fentiek mellett a fák tisztelete is okot adhat arra, hogy ne vágjuk ki őket. Miért kellene tisztelni őket? Mondjuk jó kisdoboshoz méltó módon a koruk miatt. A General Sherman névre elkeresztelt óriásfenyő életkorát 2300 és 2700 év közé becsülik. Ez a fenyő egy kaliforniai nemzeti parkban található és 83 méter magasra tornyosul. A törzsénél a körfogata több mint 30 méter hosszú.

Egy másik példa a Wollemie fenyő, ami már élő dinoszaurusznak számít, hiszen az Ausztráliában talált legöregebb Wollemie fenyő kövület 200 millió éves. Sajnos ebből a fajtából már csak kevesebb, mint 100 darab vadonban élő példányt ismerünk.

A fák tehát nem csak szép kort érhetnek el, hanem hatalmas termetet is. Magasságban és súlyban erre a kaliforniai óriásfenyő volt a legjobb példa, széltében való kiterjedésre viszont a Brazíliában található pirangi cashew fa. Ezt a példányt 1888-ban ültették, különlegessége pedig az, hogy majdnem két holdnyi területet foglal el, mert amint egy ága leér a földre rögtön gyökeret kezd ereszteni és tovább növekszik.

Kép forrása / Szerző: Marina Almeida (módosított kép)

Mindenképp meg kell említenünk a Banyan fát is, melynek egyik leghíresebb darabja Angkorban található. Korábban külön cikkben is foglalkoztunk a "Nagy" Banyan fával, állítólag Buddha is egy ilyen fánál világosodott meg, és Nagy Sándor is hűsölt alatta.

Hazánkban is csodálatos fákra lelhetünk. Például egy egri platánfára, ami tavaly elnyerte Európa legszebb fája címét.
A képen egy platánfa látható.

Kép forrása / Szerző: Jean-Pol Grandmont

Az utóbbi idők legnagyobb hazai dendrológiai szenzációja a Gemenci erdőben felfedezett fekete nyárfa, amely az ország legvastagabb fájaként vonult be a köztudatba, róla is írtunk korábban.

További különleges fákat bemutató cikkünk ide kattintva is megtekinthető.

 

A rovat új hírei

Hasonló

A misztikus Kampó-erdő

Lengyelország észak-nyugati részén található az a szürreális mesebeli erdő, melynek fái kampó alakot formáznak.

A rovat legolvasottabbjai

A Jane Goodall Tanösvény

A régió védett fajainak védelmére hozták létre a “Jane Goodall Tanösvényt”, kiindulva azon elképzelésből, mely szerint amit ...

Tejút a Böddi-székről nézve

A Kiskunságban még vannak olyan kivételes területek, köztük a Dunatetétlen melletti szikes tó, a Böddi-szék is, ahol a ...