A termetesebb sünök egyedül is képesek átvészelni a téli időszakot
A nyári szaporodási időszak végén született emlősök jellemzően nem képesek a hideg beköszöntéig elérni azt a fejlettséget és tápláltságot, amelyre a téli álomhoz szükség lenne. Azonban a nagyobb sünök egyáltalán nincsenek veszélyben.
Keleti sünForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Blueye
A tapasztalatok azt mutatják, hogyha egy sün november elejéig nem éri el a 300 grammos súlyt, akkor a szervezetének nem lesz elég tartaléka ahhoz, hogy a téli álom időszakát átvészelje, ezért emberi segítségre van szüksége. Az ennél nagyobb emlősöket azonban ilyen ok miatt felesleges összeszedni, sőt az indokolatlan zaklatás még árthat is nekik, így velük akkor tesszük a legjobbat, ha békén hagyjuk őket.
A keleti sünt leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés is. Egyéb népies nevei a sül és a tüskésdisznó, sünkutya. Magyarország egész területén előforduló, gyakori faj. Testhossza legfeljebb 35 centiméter, farokhossza 4-5 centiméter, testtömege 400 - 1900 gramm. Éjszakai életmódot folytat. Dús aljnövényzetű, ritkás erdőkben fordul elő, de mindenekelőtt cserjésekben, települések környékén él, sőt, még belvárosi parkokban is. Az utakon található sok elütött sün szomorú jele annak, hogy előszeretettel telepszik meg falvak és kisvárosok szélén is, hiszen ott nemcsak táplálékot talál, de egy komposztkupacon vagy hasonló búvóhelyen át is tud telelni, mivel téli álmot alszik. A keleti sün számára az év egy aktív időszakra és a téli álom idejére tagolódik, amelyet avarból készült alomban tölt el. Tavasszal bújik elő, amikor a külső hőmérséklet már elég magas. További információ a keleti sünökről.
A Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentő központjában a mentett állatok legnagyobb részét kitevő madarak mellett rendszeresen foglalkoznak sünökkel is, az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a bevitt sünök egyharmadának semmilyen baja nem volt, így jobb lett volna inkább ott hagyni őket, ahol rájuk találtak. Ezért az állatkert most nemcsak a sünök védelmére hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy csak azt a sünt kell menteni, amelyik tényleg segítségre szorul. Előfordult már olyan eset is, hogy valaki azért vitt be egy sünt az állatkerti mentőközpontba, mert az erdőben találta, így az állatkerti munkatársaknak először azt kellett elmagyarázniuk, hogy az erdő a sün természetes élőhelye, ahol alapesetben nagyszerűen boldogul emberi gondoskodás nélkül is. Olyan is megesett, hogy városi közparkokban talált sünöket vittek be azért, mert azt gondolták, hogy az emlősök csak a főváros határain kívül tudnak élni. Pedig Budapest területén számos olyan élőhely van, amely kiválóan alkalmas a sünök számára, többek között a Városliget, a Népliget és a Margitsziget.
Az állatkert közleményében továbbra is arra biztat mindenkit, hogy ha valóban segítségre szoruló sünt, vagy más védett vagy fokozottan védett állatot találunk, nap közben vigyük be az intézmény vadállatmentő központjába. Ugyanakkor a segítségre nem szoruló sünökkel mindenki akkor teszi a legjobbat, ha inkább békén hagyja őket.
Kép forrása: Wikipedia, szerző: Blueye
