Alszanak-e téli álmot a mókusok? - 8 érdekes tény a vörös rágcsálókról
A városi parkokban is gyakran látni mókusokat, ahogy ágról ágra ugrálva meglátogatják a madáretetőket. Sokan azt gondolják, téli álmot alszanak, pedig a közhidelemmel ellentétben nem vackolják el magukat télire. Cikkünkben ilyen tévhiteket és érdekességeket gyűjtöttünk össze az európai mókusról (Sciurus vulgaris).
Európai mókus (Sciurus vulgaris)Forrás: commons.wikimedia.org
Az esküdt ellenség: a nyuszt (Martes martes)Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Huhu Uet
1. Nem alszanak téli álmot
Sokan úgy gondolják, ősszel a mókusok elvackolják magukat és csak tavasszal ébrednek fel, pedig télen is ugyanolyan aktívak, mint nyáron. A tévhitre az adhat okot, hogy a mókusok általában odvakban alakítanak ki élelmiszerraktárakat. Nagyon rossz idő esetén valóban elbújnak pár napra, és csak táplálékért bújnak elő.
2. Nem odúban alszanak
Ahogy fentebb írtuk, a mókusok nem „lakásként” használják az odvakat, csupán a táplálékukat rejtik el ott az ínségesebb időkre. Odúban aludni egyébként is igencsak veszélyes lenne, ugyanis a mókusok egyik legnagyobb természetes ellensége, a szintén fákon élő, és ügyesen mozgó nyuszt éjszaka indul vadászni.
3. Fészket raknak
A mókusok rendkívül okos megoldást találtak arra, hogy elkerüljék a nyusztok támadását: a fa tetejére, a legvékonyabb ágakra építenek fészket. Egy nyuszt kétszer nehezebb egy mókusnál, így amikor mászni kezd a fészek felé, az ágak megmozdulnak, felriasztva a mókust, így az időben el tud menekülni.
4. Igazi mesterművet építenek
A mókusok nem egyszerű fészket építenek: először is van egy vastagabb gallyakból álló burkolat (ez a szarkafészekre hasonlít), ebbe kívülről leveles ágak kerülnek, a belsejét pedig hársfahánccsal illetve mohával vagy fűvel bélelik ki. Igazán vicces látvány, amikor egy mókus háncsot gyűjt: száraz hársfaágakat keres, egy helyen megsérti a kérget, majd éles fogaival megragadva, hátrafelé tolatva hámozza meg az ágat. A fészek átmérője átlagosan 40 cm, a belső területé kb. 15 cm. Néha egyébként varjúfélék elhagyott fészkeit alakítja át.
Az esküdt ellenség: a nyuszt (Martes martes)Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Huhu Uet
5. Ugróbajnokok
Alig lehet szemmel követni, ahogy ágvégről ágvégre vetik magukat. Mindig felülről lefelé ugranak, és 4–5 méter távolságot is képesek átugrani, ám ha a fa csúcsáról indulnak, még ennél is messzebb jutnak. A földön kb. 50 centis ugrásokra képesek. Ehhez mérten a látása is igen jó, nagy látótérrel rendelkezik, színlátása is fejlett. Látásuk mellett rengeteg ún. tapintószőrük van, melyek hosszúak és érzékenyek, előfordulnak a mellső mancsán, hasán és faroktövénél is.
6. Nem jó nekik az enyhe tél
A klímaváltozás hatásaként egyre enyhébbek az európai telek. Azt gondolhatnánk, a mókusoknak jót tesz, ha nincsen kemény tél, azonban hosszú távon ez kedvezőtlen számukra. Egy fenyvesben élő mókus ugyanis átlagosan 100-150 erdei fenyőtobozt fogyaszt el naponta, és bár ez soknak tűnik, a mínusz 15-20 fokos hidegben hamar letornásszák (egy toboz kb. 0,2 grammnyi hasznos eleséget tartalmaz). Azonban enyhe tél esetén jóval kevesebb kalóriát képesek elégetni, így meghízottan várják a tavaszt, ami miatt nehezebben menekülnek el a ragadozók - így a nyuszt és a héja - elől.
7. Sok nevük van
Mókusok szinte a világ minden táján élnek. Nálunk az európai mókus (Sciurus vulgaris) elterjedt, hívják vörös mókusnak vagy közönséges erdeimókusnak is, a népnyelv pedig cibókaként, evetként vagy kelempájsz madárként is ismeri.
8. Van, ahol megeszik őket
A mókus húsát még ma is fogyasztják az emberek. Az Egyesült Királyság egyes üzeletiben még manapság is kapható mókushús. (Egyébként az országban a keleti szürkemókus szinte teljesen kiszorította élőhelyéről az európai mókust. Csak Skóciában maradt egy kis kolónia.)
Képek forrása:
Wikipedia, Szerző: Hernán De Angelis
Wikipedia, Szerző: Huhu Uet
