Élő kövületek: Élve még sosem tanulmányozott, 49 millió éves afrikai mókusfaj génjeit sikerült megvizsgálni
Élve még sosem tanulmányozhatták tudósok a közép-afrikai pikkelyesfarkú mókusok egy fajának, a Zenkerella insignisnek egyetlen egyedét sem, most három frissen elpusztult példányon vizsgálták azt, hogyan alakulhatott az élő kövületnek is nevezett faj evolúciója az eltelt 49 millió évben - adta hírül a Phys.org portál.
A Zenkerella a legkevesebbet vizsgált ma is élő állatfajok egyike Erik Seiffert, a Dél-Karolinai Egyetem mikrobiológusa szerint, aki az utolsó pokémonnak nevezte a kis rágcsálót, mert olyan nehéz élve elkapni, mint a játékbeli szörnyeket. Utoljára két évtizede láttak szabadon élő Zenkerellát, a világ múzeumaiban is csak 11 példány maradványait őrzik. A szám a három friss tetemmel 14-re nőtt a PeerJ című tudományos lap kedden megjelent számában közölt tanulmány szerint.
Élő kövület alatt azokat az élőlényeket (általában fajokat vagy nemzetségeket) értjük, amiket fosszíliákból is ismerünk, évmilliókon át, a kihalási eseményeket túlélve szinte változatlanul fennmaradtak vagy egy olyan leszármazási vonal tagjai, amelynek teljes rokonsága már régen kihalt – ez a perzisztencia jelensége. |
A kis rágcsáló csak az éjszaka sötétjében merészkedik ki búvóhelyéről, a fák odvából Közép-Afrika őserdeiben, ébren töltött ideje nagy részében a magas ágak között él, ahol rendkívül nehéz felfedezni.
A három tetem alapján először elemezték a faj génkészletét, amelyet összehasonlítottak a GenBank minden rágcsálócsalád genomját tartalmazó adataival. Megállapították, hogy a várakozásokkal ellentétben a Zenkerella két pikkelyesfarkú mókusfaj nagyon távoli rokona, a három unokatestvér rendszertani szempontból a Anomaluroidea főcsaládba tartozik.
A tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztotta alá azt, hogy a szélsőséges alkalmazkodás anatómiai jegyei, melyekkel néhány emlős repülni vagy siklani tud, általában elvesztek az evolúció során. A ma élő mintegy 5400 emlősfaj közül a Zenkerella insignis és öt másik faj tartozik azon kivételes leszármazási ágak közé, melyek az eocén kor első szakaszában, legalább 49 millió éve alakultak ki - magyarázta Seiffert.
Az ötből hármat, köztük a Zenkerellát tüntették ki a tudósok az élő kövület elnevezéssel, mivel a ma élő egyedek nagyon hasonlítanak a faj legrégibb fennmaradt kövületeihez. A három Zenkerella-példányt vadászok fedezték fel Afrika nyugati partjainál, a Bioko-sziget déli csücskében.