Átadták a Herman Ottó-díjakat a Parlamentben
Herman Ottó-díjakkal tüntettek ki kutatókat, tudósokat és pedagógusokat három kategóriában a Parlamentben, a Herman Ottó-emlékév zárásaként megtartott emlékülésen, csütörtökön. Hermann Ottó Innovátor-díjban részesült szakértőnk Hankó Gergely is.
Hermann Ottó Innovátor-díjForrás: MTI
Szerző: Máthé Zoltán
Herman Ottó Polihisztor-díjjal három holisztikus szemléletű tudóst tüntettek ki, akik tudományterületükön átívelő munkásságukért részesültek az elismerésben.
László Ervin tudományfilozófus, zongoraművész, a laudáció szerint az utolsó polihisztorok egyike, aki egyaránt maradandót alkotott a zeneművészet, az ökológia, a gazdasági tudományok és a tudományfilozófia területén. László Ervin számos nemzetközi hírű egyetem díszdoktora, 89 könyve jelent meg, munkáit 24 nyelvre fordították le.
Díjat vehetett át Vicsek Tamás akadémikus, a biológiai fizika professzora, a komplex alakzatok természetben való kialakulásának kutatója, aki fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával értelmezte és írta le például a hegyvonulatok, a hópelyhek, a baktériumtelepek, valamint az állatok és az emberek csoportos mozgását. Újabban állatviselkedéstani és szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ér el - többek között az emberi viselkedés modellezésében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik, vagy éppen a szociális hálózatok területén.
Polihisztor-díjat kapott Vida Gábor botanikus, genetikus, ökológus, környezetvédő, aki kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott. Ezek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak.
A Herman Ottó Mediátor-díjjal olyan írók, tudósok munkáját ismerték el, akik az új, szemléletformáló médiában képesek közérthetően bemutatni a világ komplexitását.
Elismerték Ilosvay György, biológia-földrajz szakos tanár, biológus, a Tudástár létrehozója munkáját. Az ő legfőbb kutatási területe a herpetológia, a zoológia kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó ága. A szekértő eddig több mint 50 szak- és ismeretterjesztő cikket publikált.
Kitüntették Schmidt Egon írót, aki a természetvédelem, különösen a madárvédelem terén végzett munkája, népszerűsítő publicisztikai, oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként 2009-ben Kossuth-díjat is kapott, valamint Tóth Albert tájökológus is részesült az elismerésben. A tájtörténet, tájváltozás, tájhasznosítás, valamint a klímaváltozás témaköreivel fogalakozó szakember részt vett egyebek mellett a Vahava-projektben is, amelyben meghatározták a magyarországi klímaváltozás várható irányát, elemezték az egyes mezőgazdasági ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatását.
A Herman Ottó Innovátor-díjjal azokat a gyakorlati megvalósítókat díjazták, akik környezetvédelmi megoldások kidolgozásával vagy ezt támogató szervezetek létrehozásával segítik a holisztikus szemléletű megoldások létrejöttét.
Elismerték Barcza Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettesének munkáját, aki alapítója és társvezetője a MOME EcoLab-nak, a MOME fenntarthatósági kutatócsoportjának, amely a 21. század ökológiai és társadalmi kihívásaira keres válaszokat a fenntarthatósági tervezés, az ökodizájn és szociálisan érzékeny dizájn eszközeivel.
Herman Ottó Innovátor-díjat vehetett át Hankó Gergely az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. pr- és marketingvezetője, aki a gömörszőlősi Paraszt Wellness Program kidolgozójaként az önkéntes munkák és a természettel való találkozás élményének, a kétkezi munka örömének jótékony hatását kívánta bemutatni. Hankó Gergely az Ecolounge.hu szakértőjeként évek óta segíti munkánkat!
Herczeg Ágnes táj- és kertépítész munkáját is elismerték. A szakember vallja, hogy a táj-, a kert építése közösségi hatás nélkül nem is létezhet, munkájának lényege, hogy az emberi közösségek számára tegye élhetővé, lakhatóvá, megmunkálhatóvá, szerethetővé és használhatóvá a helyet, amit megtervez. Határon túli eredménye a Kaláka program az erdélyi gyógyvizek megismertetésére, védelmére, működtetésére.
A díjátadót követően Herman Ottó, a polihisztor munkássága, hatása címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban szerveztek kétnapos konferenciát, amelynek témája a tudós személyének mai szempontok szerinti megítélése, élete, munkássága, számtalan tudományterületen máig tartó hatása, valamint mindezek jelentősége a közoktatásban. A konferencia keretében plenáris előadásokra, műhelybeszélgetésekre, vitaülésre egyaránt sor kerül csütörtökön és pénteken.