Az afrikai sertéspestis miatt akarják gyéríteni a hazai vaddisznóállományt
A gyorsan terjedő, gyógyíthatatlan afrikai sertéspestis veszélye miatt kell gyéríteni a magyarországi vaddisznóállományt. Az Európai Unió mintegy 10 éve küzd a betegséggel, mely legutóbb Németországban bukkant fel.
Európai vaddisznó (Sus scrofa scrofa)Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Jerzy Strzelecki
Az afrikai sertéspestis elterjedése (2018)Forrás: commons.wikimedia.org
Bognár Lajos hozzátette, nemrég készült el a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv, amely egyebek mellett tartalmazza, hogy a vadászatra jogosultak választhatnak a gyérítés lehetséges eszközei (kilövés, csapdázás) közül.
Kiemelte, a vaddisznóállomány gyérítése azért fontos, mert az afrikai sertéspestis a természetben ezeknek az állatoknak a közvetítésével gyorsan tud terjedni. A vírusos betegség a vaddisznókra és a házi sertésekre jelent veszélyt, az emberre nem, azonban komoly gazdasági károkat tud okozni. Közvetlen módon azáltal, hogy a megbetegedett sertések szinte mindegyike elhullik, közvetetten pedig a kereskedelmi korlátozások miatt, amelyek az élő sertés mellett valamennyi sertésterméket érintik.
Az országos főállatorvos szerint az afrikai sertéspestissel 10 éve küzd az Európai Unió, legutóbb Németországban jelent meg a betegség, a vírust vaddisznókban mutatták ki.
A nemzeti akcióterv egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisznó-állománysűrűség 2025. február 28-ig 0,5 vaddisznó/négyzetkilométerre (0,5 vaddisznó/100 hektár) mérséklődjön. Ennek eléréséhez az eddigieknél jelentősebb szerep hárul az ASP elleni küzdelemben a vadásztársadalomra, a vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőre, illetve a vadászati hatóságokra. Az egyes szervezetekre vonatkozó legfontosabb feladatok és azok határideje már elérhető a Nébih aloldalán.
Az afrikai sertéspestis elterjedése (2018)Forrás: commons.wikimedia.org
| Az afrikai sertéspestis (ASP) Az ASP nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. A betegséget vírus okozza, és sajnos vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, ill. engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP vírus az emberre nem veszélyes, azonban terjesztésében közrejátszik. A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A betegség lappangási ideje változhat (3-15 nap), de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. Ilyenkor az állatok rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. Egyéb esetben a tünetek: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. (Forrás: Nébih) |
Mi is segíthetünk!
A Nébih a lakosság segítségére is számít. Ha túrázás, séta közben elhullott vagy betegnek látszó vaddisznóval találkozunk, akkor azt érdemes bejelenteni a Nébih zöld számán: 06-80-263-244
Tapasztalatainkat a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak vagy akár a település önkormányzatánál is jelezhetjük. A legfontosabb, hogy adjuk meg a pontos helyet (akár gps koordinátákkal), ahol a tetemet vagy beteg disznót láttuk.
Képek forrása: 1. commons.wikimedia.org / Jerzy Strzelecki; 2. commons.wikimedia.org / Danvasilis
