Betegség tizedeli a világ kétéltűit
A kétéltűeket világszerte évek óta tizedelő fertőző betegség "része a Földön zajló hatodik tömeges kihalásnak" - állapították meg kutatók, akik szerint soha egyetlen betegség sem okozott még ekkora pusztítást a természetben az ez irányú feljegyzések kezdete óta.
Egy veszélyes gomba, a batrachochytrium dendrobatidis elektronmikroszkópos felvételeForrás: en.wikipedia.org
Szerző: Dr Alex Hyatt, CSIRO Livestock Industries' Australian Animal Health Laboratory (AAHL)
Békák, varangyok és szalamandrák tömegeinek pusztulását okozta az elmúlt ötven évben a Batrachochytrium dendrobatidis nevű rajzóspórás gomba miatt kialakult kitridiomikózis - írja a BBC hírportálja.
A fertőző betegség ma már a világ több mint hatvan országában jelen van, a legsúlyosabban Ausztrália, Közép-Amerika és Dél-Amerika területét sújtja.
"A vadvilágot érintő, erősen fertőző betegségek - köztük a kitridiomikózis - hozzájárulnak a bolygón zajló hatodik tömeges kihaláshoz" - mondta Ben Scheele, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.
A kutatók három évtizeddel ezelőtt figyeltek fel a kétéltűek világszerte tapasztalható pusztulására és hamarosan azonosították az "elkövetőt". A Batrachochytrium dendrobatidis nevű gomba a kétéltűek bőrét támadja meg és gyakorlatilag élve "felfalja" őket.
A kutatók most a Science című tudományos folyóiratban publikálták a jelenséggel kapcsolatos eddigi ismereteket. A főbb megállapítások közé tartozik, hogy a betegség mostanáig legalább 501 kétéltűfajt - az ismert fajok 6,5 százalékát - sodorta a kihalás szélére. Kilencven fajról megerősítették vagy feltételezik, hogy kipusztult a vadonban, míg a többinek 90 százalékkal csökkent a populációja.
Sok faj esetében közvetlenül a betegség számlájára írható a pusztulás, másoknál azonban az élőhely elvesztésével, a klímaváltozással és a betolakodó, ragadozó fajokkal együtt járul hozzá a fajok kipusztulásához.
A kutatók szerint a globalizáció és a vadkereskedelem az elsődleges oka a globális járványnak és a betegség folyamatos terjedésének.
Kép forrása: en.wikipedia.org / Szerző: Dr Alex Hyatt, CSIRO Livestock Industries, Australian Animal Health Laboratory (AAHL)
