Az állatok ösztönösen távolságot tartanak beteg társaiktól
Míg az embereket léptennyomon figyelmeztetni kell a megfelelő távolságtartásra járványos időszakban, az állatfajok többsége ösztönösen megérzi és kerüli a beteg egyedeket. Így a hangyák, a vérszopó denevérek vagy a mandrill nevű majomfaj tagjai is már jóval azelőtt gyakorolták a biztonságos távolságtartást beteg társaikkal, hogy az ember a világjárvány miatt rákényszerült volna.
A mandrillok számára fontos a szoros kontaktus (Mandrillus sphinx)Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Aiwok
A vérszopó denevérek (Desmodus rotundus) is kerülik beteg társaikatForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Uwe Schmidt
Egy amerikai kutatócsoport a Science folyóiratban megjelent tanulmányban mutatta be a jelenséget néhány állatfajon keresztül.
"Ösztönösen otthon maradunk és csökkentjük a másokkal való kapcsolatokat, amikor betegek vagyunk. Ezt látjuk számos állatfajnál, de az ember gyakran elnyomja magában az ösztönt, amiért nagy árat fizet maga és a közössége is, mivel nyomás van rajta, hogy tovább dolgozzon és iskolába járjon" - mondta el az eurekalert.org-nak Dana Hawley, a Virginiai Egyetem Természettudományi Karának biológusa, a kutatás vezetője.
Azért választották a tanulmányhoz a vérszopó denevéreket, mert ezt a fajt már alaposan kutatta a tudomány, ismert, hogy - szemben a gyümölcs- vagy rovarevő denevérekkel - erős társas kötelékben élnek, megosztják az élelmet és tisztogatják egymás bundáját. A kutatók egy baktérium sejtfajának egy darabkáját injekciózták a denevérekbe. Ez nem ártott az állatoknak, de kiváltotta az immunválaszt és a betegség alatti viselkedést, így az aktivitásuk csökkenését vagy a mások bundájának ritkább tisztogatását.
A vérszopó denevérek (Desmodus rotundus) is kerülik beteg társaikatForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Uwe Schmidt
"A passzív közösségi távolságtartás a vérszívó denevéreknél a betegség alatti viselkedés mellékterméke: a beteg állat letargikus lehet, így az energiáit az immunválaszra fordíthatja. Láttuk, hogy ez az enerváltság csökkenti az állatok közötti interakciót, a kurkászást is" - magyarázta Sebastian Stockmaier, a kutatás egyik résztvevője.
A mandrillok a tisztaság és a társas kötődések ápolása miatt szintén kurkásszák egymást. Az ő közösségi távolságtartásukban azonban stratégia figyelhető meg: mivel a kurkászás fontos a közösségbeli helyzetük megtartásához, elkerülik a csoport beteg tagját, azonban alkalmanként mégis kockáztatják a fertőzést, ha közeli rokonról van szó, az ő bundáját kitisztítják.
Ezzel szemben a hangyák sok faja aktív közösségi távolságtartást gyakorol: a beteg egyed feláldozza magát a boly érdekében, elhagyja a csoportot.
Más esetekben az egészségesek térnek ki a beteg állat útjából, mintegy kizárva azt, hogy meg ne fertőzzék a csoport többi tagját.
