Belize jövője a tét - A part menti építkezések visszafordíthatatlan károkat okoznak a korallzátonyban
A WWF legújabb, partnerszervezetekkel közösen elkészített jelentése feltárta, hogy milyen mértékben függ Belize gazdasága a Belize Korallzátonyhoz kapcsolódó turizmustól. A „Nemzeti örökség, nemzeti gazdagság” jelentés célja, hogy kihangsúlyozza a felbecsülhetetlen értékű gazdasági forrás jelentőségét, amelyet az ország akár el is veszíthet.
Korallzátony Belize-nélForrás: WWF
A majdnem 1400 fajnak otthont adó Belize Korallzátony az egyik legváltozatosabb ökoszisztéma a világon és 1996 óta UNESCO világörökségi helyszín. A part menti építkezések folytatása és a megfelelő védelmi keretszabályozás hiánya visszafordíthatatlan károkat okozna a korallzátonyban.
A jelentés számszerűsítette azt a turizmusból származó előnyt, amelyet a korallzátony biztosít. A terület négy tengeri védett övezetébe (Marine Protected Area, MPAs) irányuló rekreációs célú turizmus összesen 19 milliárd dollár bevételt eredményez. Ez jelentős társadalmi-gazdasági hozzájárulást jelent az országnak, ami még így is csak töredéke a Belize Korallzátony teljes társadalmi-gazdasági értékének.
Belize gazdasága régóta erősen függ a turizmustól. 2016-ban a karibi régióba összesen 29 millió turista érkezett, akik közül sokan a strandok és a korallzátonyok miatt választották ezt az úti célt. Az ország lakosságának több mint a fele (nagyjából 190 ezer ember) él a korallzátonnyal kapcsolatos turizmusból, valamint a halászatból származó bevételekből.
„A tanulmány kihangsúlyozza a korallzátonyhoz kapcsolódó turizmus központi hozzájárulását Belize gazdaságához. A világörökségi helyszín nemcsak pótolhatatlan, de az ország fejlődéséhez is elengedhetetlen. Az ország kormányának mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy megvédje ezt a fantasztikus természeti területet és gazdasági forrást” – mondta Nadia Bood, a WWF Belize közép-amerikai korallzátony-szakértője.
Idén júniusban a WWF közzétett egy listát, amelyben a korallzátony megmentésére tett kormányígéretek végrehajtását értékeli 2009-ig visszamenőleg, amikor a terület felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Eszerint a korallzátony eddig nem kapta meg azt a védelmet, amire szüksége volna.
„A belize-i kormány augusztusi közleménye, amely szerint moratóriumot helyeznek az olajkutak fúrására, előremutatást jelent. Azonban a korallzátony még mindig veszélyben van. Sürgősen szükség van a világörökségi helyszínen található állami földterületek értékesítésének betiltására és a mangrove-erdők használatának szabályozásra. A mostani jelentés egy erős gazdasági érvet is felsorakoztat a természetvédelmi érvek mellett. A korallzátony egészsége alapvető fontosságú a jövőnkre nézve – vagy most cselekszünk, vagy megkockáztatjuk, hogy elveszítjük azt örökre” – tette hozzá” – mondta Bood.
„A fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen, hogy megvédjük a Belize Korallzátonyt az ipari veszélyforrásoktól. Az intézkedések eredményeként a korallzátony lekerülhet majd a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájáról, melynek Belize lakosai is érezhetik hosszú távú előnyeit. Rövidtávon a korallzátonyok megfelelő védelmének hiánya kockára teszi a helyszín világörökségi státuszát, aminek a turizmusra nézve is negatív hatásai lennének. Hosszú távon pedig a visszafordíthatatlan problémák súlyos kárt okoznának Belize gazdaságának” – tette hozzá Elena Khishchenko, a WWF International nemzetközi kampánymenedzsere.
