Az ausztrál kormány végre lépett! - Hatvanmillió dolláros mentőcsomagot kap az ausztrál Nagy-korallzátony
Hatvanmillió dolláros mentőcsomagot jelentett be hétfőn Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök a Nagy-korallzátony védelmére.
A Nagy-korallzátony Ausztrália partjainálForrás: pixabay.com
Mint arról 2017-ben is többször hírt adtunk, soha nem látott mértékű korallfehéredés sújtja a már amúgy is legyengült ausztrál Nagy-korallzátonyt. A jelenleg harmadik éve pusztító korallfehéredés mára a zátony körülbelül 2200 kilométernyi szakaszát érintheti.
| A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül a halászatra, így az emberekre is. A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, aminek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó 2016-os és 2017-es El Nino légköri jelenség áll. A Nagy-korallzátony északi térségében a korallok többsége már kipusztult. |
A 18 hónapra előirányzott összeg több mint felét - 36,6 millió dollárt - a helyi gazdálkodók támogatására fordítják, hogy olyan megoldásokat vezessenek be, amelyekkel megakadályozható, hogy a földjeikről származó - trágyával és vegyi anyagokkal - szennyezett vizek a folyókba, majd a korallzátony területére kerüljenek, rontva a vízminőséget. Turnbull szerint az olyan megoldásokkal, mint árkok ásása és növényzet telepítése, lassítható a folyamat, és megakadályozható, hogy az összes szennyező anyag a nyílt vízbe kerüljön. Az ausztrál miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy "nagyon erős összefüggés van" a vízszennyezettség és a korallokra súlyos fenyegetést jelentő töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci) inváziói között.
Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) és az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) számára elkülönített hatmillió dollár a korallállomány helyreállítását célzó nagyszabású kutatási és fejlesztési program finanszírozását szolgálja.
Az intézet továbbá tanulmányt készít azokról az intézkedésekről, amelyekkel erősíteni lehetne a korallok ellenálló képességét a hőmérsékleti változásokkal szemben, megóvva őket a további fehéredéstől. Az intézet munkatársa, Line Bay szerint az intézkedések két csoportra oszthatóak: egyik részük a globális felmelegedés hatásainak megelőzését, másik részük a már bekövetkezett károk helyreállítását szolgálná. Az "asszisztált evolúció" elvére épülő megelőzési módszerek közé tartozik például, hogy a Nagy-korallzátony melegebb északi térségében élő korallokat betelepítik a "hűvösebb, ám melegedő" déli területekre.
| Noha a Nagy-korallzátony felbecsülhetetlen értékkel bír, mégiscsak egy gazdaság épül rá, tehát érdemes - és érdekes - lenne számszerűsíteni az értékét. - Talán valami ilyesmi járhatott a Deloitte Access Economics vezetőinek fejében, akik a térség értékbecslésének ugrottak neki 2017-ben. A tanácsadó cég végül arra jutott, hogy ötvenhat milliárd ausztrál dollárt (azaz kb. 11 734 milliárd forintot) ér. A korallzátony 6,4 milliárd ausztrál dollár gazdasági bevételt generál évente, és nagyjából 64 ezer ausztrálnak biztosít munkahelyet egyebek között a turisztikai szektorban. A szakemberek gazdasági modellek révén számolták ki, hogy a korallzátony 29 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország turisztikai, és 3,2 milliárd ausztrál dollárral a rekreációs szolgáltatásokból eredő bevételeihez, illetve "nem közvetlen" módon további 23,8 milliárd ausztrál dollárt hoz a konyhára. Az eredményeket hat hónapnyi tudományos és gazdasági vizsgálatokra, valamint egy 11 ország több mint 1500 lakójának bevonásával készített felmérésre alapozták. Az adatok alapján a Nagy-korallzátony értéke tizenkétszerese a sydneyi operaházénak. (cikk ezen a linken) |
Több mint 10 millió dollárt szán az ausztrál kormány a korallevő töviskoronás tengericsillagokkal való "leszámolásra", amelynek jegyében további 4,9 millió dollárt fordít a korallzátonyt felügyelő hatóság hajóállományának növelésére. (Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az invazív faj ellen ott -is- drónokat fognak bevetni, ahogyan teszik azt már az USA-ban a töviskoronás tengericsillagokkal szemben.) Ezek a falánk tengericsillagok étkezés közben ráhelyezkednek gyomrukkal a koralltelepre és emésztősavaik feloldják a korallpolipokat, amelyeknek csupán a csupasz váza marad hátra. A tengericsillagok inváziói sebezhetőbbé teszik a virágállatokat a korallfehéredéssel, a szélsőséges időjárással és a klímaváltozás hatásaival szemben.
A kormány bejelentésére reagálva a Greenpeace Australia Pacific közölte, hogy a gazdálkodók támogatása csupán a probléma felületes kezelése, ugyanis a zátonyra a globális felmelegedés jelenti a legnagyobb fenyegetést. Mint aláhúzták, a koralltelep soha nem látott mértékű korallfehéredést szenvedett el az elmúlt két évben és a küszöbén áll egy harmadik fehéredésnek, az egymás utáni években bekövetkező jelenségre nem volt még példa.
