Biológiai eljárással javítják a tolnai Duna-holtág vízminőségét

Hír

írta: MTI
2017/08/16

Biológiai eljárással javítja a tolnai Duna-holtág vízminőségét a tulajdonos tolnai önkormányzat, amely intézkedési tervet dolgozott ki a leghosszabb hazai Duna-holtág természetközeli állapotának megőrzésére.

A terv középtávú feladatai között van a holtág vízutánpótlásának biztosítása és a meder feliszapolódásának kezelése - mondta Berta Zoltán, Tolna főállású alpolgármestere az MTI-nek. A holtágban az utóbbi években felgyorsult a szervesanyag-képződés, és a lágyiszaprétegében felhalmozódott szerves anyag az ökológiai egyensúly felbomlásához, algásodáshoz, halpusztuláshoz vezethet - tette hozzá.

A holtág megőrzésével foglalkozó munkacsoport szerint az iszap eltávolítása a 16 kilométer hosszú meder teljes területén 4-5 milliárd forintba kerülne, és problémás lenne a veszélyes hulladéknak számító anyag elhelyezése is. Emellett a mintegy egymillió köbméternyi lágyiszap kiemelése jelentős beavatkozást jelentene a holtág élővilágába.

Az eltávolítás helyett egy kisebb területen kísérletként biológiai módszerrel, baktériumokkal bontják le az iszap szervesanyag-tartalmát. Mérések szerint az iszapnak 85 százalékos szervesanyag-tartalma van, amely a most alkalmazott eljárással gázként távozik a vízből. Amennyiben sikeres lesz a technológia, és az önkormányzat tud forrást biztosítani, nagyobb területen csökkentik így a lágyiszap mennyiségét.

A júniusban kezdődött kezelést jelenleg egy hektáron végzik mintegy 900 ezer forintos költséggel, az összesen 200 hektárnyi holtágon a biológiai kezelés költsége meghaladja a százmillió forintot.

"A beavatkozás évtizedekre meghosszabbíthatja a holtág életét" - jegyezte meg az alpolgármester.

A holtág megőrzésének másik eszköze a vízutánpótlás biztosítása. Jelenleg a vízfolyás a csapadék beszivárgásából, illetve a dombori Duna-holtágból kaphat friss vizet, ez azonban csak a párolgási veszteséget képes pótolni. A tervek szerint újraindítják az 1970-es években épített, de az 1990-es évtized elején leállított, doromlási szivattyútelepet, amely korábban óránként 1600 köbméteres kapacitással működött.

Az önkormányzat már megállapodott az áramszolgáltatóval a telep áramellátásáról. A Dunából történő vízátemeléstől azt várják, hogy a jelenleginél magasabb legyen a vízállás, és legyen lehetőség átöblítésre - mondta Berta Zoltán. Az alpolgármester megemlítette azt is, hogy a szervesanyag-tartalomért felelős hínár csökkentésére amurt terveztek telepíteni a holtágba, erre azonban, mivel nem őshonos faj, nem kaptak engedélyt. A tolnai Duna-holtág Natura 2000 természetvédelmi terület, amelyet horgászvízként, evezős sportokra és öntözésre használnak; jelenleg két szervezet összesen évi 590 ezer köbméter vizet emelhet ki belőle öntözési célra.


Kép forrása (illusztráció) / Szerző: Bahusz

 

forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

Tegyük rendbe vizeinket!

Riasztó adat, hogy a legújabb eredmények szerint hazánkban a természetes folyók és tavak közül csak 12% van jó ökológiai ...

A rovat legolvasottabbjai

Van az állatoknak lelke?

Vajon az állatok hozzánk hasonlóan lélekkel rendelkező érző lények, vagy csupán az ösztöneik hajtják őket? Úgy vélem, aki ...