Június 29-én a Dunát ünnepeljük
Június 29-én tartjuk a Nemzetközi Duna Napot. Európa egyik legnagyobb folyórendszerére az emberi tevékenység miatt számos veszély leselkedik, az utóbbi időben azonban néhány jó gyakorlatnak köszönhetően pozitív változások várhatók a folyó ökoszisztémáiban.
A Duna Bulgáriai szakaszaForrás: WWF Magyarország
Szerző: Michel GUNTHER
Dunai ártérForrás: WWF Magyarország
Szerző: David Strobel
A Duna 19 országot érint, így Európa egyik legnemzetközibb folyója. Több mint 80 millió ember életében számít nélkülözhetetlen erőforrásnak, vízgyűjtője 20 millió ember számára biztosít ivóvizet, valamint 5000 állat- és 2000 növényfaj élőhelye.
Bár a folyók ősidők óta szolgálják az emberiséget, mégis veszélyben vannak - nincs ez másként a Dunával sem. Olyan alapvető és éltető dolgokat köszönhetünk neki, mint az ivó- vagy öntözővíz, gazdag élelemforrásként szolgál és rekreációs lehetőségeket is ad. A folyók által nyújtott szolgáltatásokat azonban mindig is természetesnek vettük, és túlterheltük a folyami ökoszisztémákat. Az emberi tevékenység miatt az elmúlt évtizedekben a Duna árterének 80%-a eltűnt, amely nem csak az emberekre, de a folyó élővilágára is súlyos hatással van.
Néhány jó példa azonban azt mutatja, hogy talán elindult egy pozitív változás, hiszen az utóbbi idők kezdeményezései segíthetnek helyreállítani a Duna és vízgyűjtője ökoszisztémáit.
Danube Floodplain: projekt a Duna ártereiért
A Duna árterei rendkívül fontosak az élővilág szempontjából, amelyek a folyóvízi rendszerek szerves részét képezik - illetve képeznék, ha a legtöbb helyen nem választották volna el őket a főmedertől. Főként ennek következtében Magyarországon a vizesélőhelyek 97%-a eltűnt, illetve a Magyarország területére vetített ártér közel 25%-os aránya napjainkra szűk 2%-ra zsugorodott. Az ártéri ökoszisztéma komplex egyensúlyának helyreállítására egyre égetőbb szükség van, hiszen az már beigazolódott, hogy a különböző, a természeti rendszerek működését figyelmen kívül hagyó műszaki beavatkozások erős negatív hatással bírnak a folyóvízi-ártéri ökoszisztémák által nyújtott alapvető szolgáltatásokra. Ezt a vízkezelési módot értékeli át a 22 szervezet - köztük a WWF - részvételével zajló Danube Floodplain projekt, amelyben az árvízkockázat-csökkentés összetett - ökológiai és gazdasági - szemléletmóddal egészül ki, illetve arra is rávilágít, hogy egy természetesebb ártéri ökoszisztéma egyúttal az árvízi védekezést is nagyban támogatja.
Dunai ártérForrás: WWF Magyarország
Szerző: David Strobel
Nem lesz vízerőmű a Murán
A Duna vízgyűjtőhöz tartozik a Mura is, amelynek élővilágát gátak, vízerőművek fenyegetik. Szlovénia kormánya azonban nemrég a természeti értékek védelme mellett döntött, hiszen nemet mondott a murai vízerőmű-fejlesztésekre. A korábbiakban nyolc vízerőmű megépítésének tervei voltak napirenden, melyek közül a Hrastje-Mota település közelében tervezett gát és vízerőmű konkrét előkészületei már elkezdődtek. A szlovén lakosságon kívül a magyar civil szervezetek is összefogtak, hiszen az erőmű hatásai Magyarországot is érintették volna. A Dráva Szövetség és a WWF Magyarország részt vett az erőmű elleni petíció terjesztésében, melyet a környező országokon kívül Európában és világszerte tízezrek írtak alá. A szlovén kormány végül úgy döntött, hogy felhagy a területrendezési terveknek azzal a változatával, mely az érintett Mura menti térségben vízerőmű építését vizsgálta. A civil szervezetek örömmel fogadják ezt a döntést, melyet úgy értékelnek, hogy ez a Mura menti bioszféra rezervátum melletti elköteleződést jelenti.
Létrejöhet az öt országon átívelő bioszféra-rezervátum
Újabb fontos lépes, hogy az osztrák Mura-szakasz 13000 hektárnyi területét Bioszféra Rezervátummá nyilvánította az UNESCO, mely a Murára és értékes folyóparti területekre terjed ki. Az UNESCO döntésével formailag is megszületett a lehetőség az öt országra kiterjedő Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozására. A Mura a horvát-magyar határon torkollik a Drávába, mely Európa egyik leginkább érintetlen folyójaként kanyarog a dunai torkolatig. A Dráva és a Mura magyar-horvát folyóparti területeit 2012-ben, az érintett Duna menti helyszíneket Szerbiában 2017-ben, a szlovén Mura szakaszt pedig 2018-ban már bioszféra rezervátummá nyilvánította az UNESCO. Ehhez csatlakozott most az osztrák Mura menti terület. A dinamikusan változó folyópartok kiterjedése egyre kisebb Európában, ezért is fontos, hogy a Dráva, a Mura és a Duna érintett szakaszai mind az öt országban komoly figyelmet kapnak, és közös szándék mutatkozik a világ első, öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumának létrehozására.
Korábbi cikkünk a szabályozatlan folyók globális állapotáról ide kattintva olvasható.
A WWF "Valuing Rivers" című jelentése bemutatja, hogy az egészséges folyók hogyan járulhatnak hozzá a természeti katasztrófák mérsékléséhez, valamint arra is figyelmeztet, hogy a folyók "rejtett" értékei elveszhetnek, ha továbbra is figyelmen kívül hagyjuk azokat.
Képek forrása: WWF Magyarországa / Szerzők: 1. Michel Gunther, 2. David Strobel
