Nyolcvanmillió éves gyík
Mintegy nyolcvanmillió évvel ezelőtt élt, eddig ismeretlen óvilági gyíkfaj megkövesedett maradványait fedezték fel a kutatók a dél-brazíliai Cruzeiro do Oeste térségében.
Gueragama sulamericanaForrás: nature.com
Szerző: J. Csotonyi
Több mint 1700 fajjal a leguánalakúak alkotják a ma élő gyíkok egyik legsokszínűbb csoportját: a ránőtt acrodont fogazatú leguánfélék az Óvilág, a nem-acrodont leguánfélék az Újvilág teremtményei.
A Nature Communications című folyóiratban ismertetett új faj - Gueragama sulamericana - az első acrodont leguánféle, amelyet Dél-Amerikában találtak - olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon.
A felfedezés azt jelzi, hogy az acrodont leguánfélék az eddig véltnél jóval hamarabb szétterjedtek a Gondwana szuperkontinensen - amely magába foglalta a déli félteke mai földrészeit és szigeteit, a mai északi féltekéről pedig az Arab-félszigetet és Indiát -, és, hogy az első dél-amerikai gyíkok egy része sokkal közelebbi rokonságban állt afrikai és ázsiai társaival, mint Dél-Amerika modern állatvilágával.
Mindez azt sugallja, hogy a leguánfélék két csoportjának világszerte sikerült elterjednie a Pangea nevű szuperkontinens - amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens - végleges feltöredezése előtt. Egy bizonyos ponton aztán a nem-acrodontok felváltották az acrodontokat és egyedüli leguánfélékké váltak Amerikában, ellentétben azzal, ami az Óvilág területének döntő részén történt.
A mostani felfedezés tovább gyarapítja a krétakori Dél-Amerika területén élt gyíkok palettáját. "Dél-Amerika elszigetelt maradt egészen nagyjából ötmillió évvel ezelőttig, amikor beleütközött Észak-Amerikába és megindult az északi és déli organizmusok cseréje. Ez egy óvilági gyík az Újvilágból, méghozzá olyan időszakból, amelyben egyáltalán nem számítottunk ilyen felfedezésre. Ez magyarázatot ad a leguánfélékkel és azok eredetével kapcsolatos kérdések egy részére" - mondta Michael Caldwell, az Albertai Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.
A paleontológia területén világelsőnek számító Albertai Egyetem szakemberei brazil kutatókkal dolgoztak együtt a tanulmányon.
