Eltűnhet az egyik legnagyobb kagylófaj?

Hír

írta: MTI
2020/09/20

Aggódnak a horvát tengerbiológusok: hiába védett 1970 óta, egy fertőzés miatt kihalhat a nagy sonkakagyló (Pinna nobilis), a Földközi-tenger legnagyobb kagylófaja.

A szakemberek egy Krk szigetén rendezett szakmai fúrumon beszéltek a problémáról. Luka Katusic, a Horvát Környezetvédelmi Intézet munkatársa elmondta: a sonkakagyló először Spanyolország déli partjainál kezdett kipusztulni, miután megtámadta egy kórokozó. A betegség nagyon gyorsan elterjedt a Földközi-tengerben. Horvátországban először tavaly májusban vették észre, hogy a kagylókkal történik valami, de akkor már az egész horvát tengerpartot érintette a fertőzés. Ott, ahol a kórokozó megjelent, a sonkakagylók száz százalékban elpusztultak - mondta.

Zarko Jakovic, a pulai akvárium biológusa jelezte: tavaly mintegy háromszáz egyedet mentettek ki a tengerből és helyezték át őket a pulai akváriumba, ahol megpróbálták őket ellenőrzés alatt szaporítani, de mindössze harminc maradt meg belőlük. "Nagy valószínűséggel már fertőzöttek voltak, amikor hozzánk kerültek" - tette hozzá.

A kórokozó ugyan inaktívvá válik, ha a tenger hőmérséklete 13,5 Celsius-fok alá esik, de a kagyló nem képes ilyen körülmények között ívni - magyarázta. Ahogy jelenleg a dolgok állnak, nagyon nehéz lesz megmenteni a sonkakagylókat, és már alig lehet élő példányokat találni - hangsúlyozta.

Mint mondta, a sonkakagylók kipusztulásának súlyos következményei lehetnek az ökoszisztémára. Egy felnőtt sonkakagyló több tíz liter tengervizet szűr meg naponta, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tenger tiszta és átlátszó maradjon. Ez pedig megkönnyíti a napsugarak számára, hogy elérjék a tengerfenék füves részeit. Továbbá számos kisméretű organizmusnak adnak menedéket és otthont a kagylók - fogalmazott a biológus.

A nagy sonkakagyló a Földközi-tenger öbleinek nyugalmas homokpadjain él, a sekély víztől egészen 50 méter mélységig. Az Adriai-tengerben a legnagyobb példányok átlagban 30-50 centisek, de 120 centire is megnőhetnek. A nagy sonkakagyló hegyes végével félig a homokba fúródik, számos bisszuszfonallal rögzíti magát, és táplálékát a vízből szűri ki. Szaporodásmódja más tengeri kagylóéval megegyezik. Olykor a sonkakagylóban is képződik gyöngy. Ez sötét színű, de ritkán tűzpiros is akad közöttük. Régebben úgynevezett tengeri selymet készítettek belőlük. Szimbiózisban él az ajtónálló rákkal, más néven kagyló-őrrel (Pinnotheres veterum).


Kép forrása: commons.wikimedia.org / Szerző: Arnaud Abadie

forrás: MTI

A rovat új hírei

Fontos a vadállatok téli etetése

A téli madáretetés fontosságáról sokat hallani, azonban a vadállatok téli takarmányozása is nélkülözhetetlen. Ez azonban ...

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai