Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki az óceánokban élő kagylók és férgek
Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és dinitrogén-oxidot (kéjgázt) bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén - figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.
A Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10 százalékáért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősekForrás: www.pexels.com
Szerző: Anthony
A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a szintén klímakárosító szén-dioxidé, a metán huszonnyolcszor több hőt termel a napsugárzás révén és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
| A metán a tehéntrágyától kezdve a gáz-és olajfeltárásokon át a mezőgazdaságig - a jégovadásról és a folyamatosan felengedő "örökfagy talajáról" nem is beszélve - számos forrásból áramlik a légkörbe. Bár jelenleg még a széndioxidot tartják számon a legszennyezőbb üvegházgázként, a metán is jelentős szerepet tölt be a klíma alakításában, és a jövőben egyre inkább meghatározó lesz, melyet többek közt a Readingi Egyetem év elején publikált kutatási eredménye is alátámaszt. |
A kutatók a Balti-tenger mélyéről begyűjtött üledékmintákban talált - a soksertéjűek (Polychaeta) osztályába tartozó - férgeket és kagylókat vonták alapos elemzés alá. A szakemberek megnézték, hogy ezen élőlények milyen mértékben járulnak hozzá közvetlen és közvetett módon az óceánban zajló metán és kéjgáz-termeléshez. Az eredmények szerint a kagylókat és férgeket tartalmazó üledékekből nyolcszor több metán szabadul fel, mint az ezektől mentes üledékekből. A Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány szerint a Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10 százalékáért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősek. "Viccesen hangzik, de a tengerfenéken élő apró állatok olyanok, mint az istállókban a tehenek: mindketten jelentős metánkibocsátók a gyomrukban lévő baktériumok miatt" - mondta Stefano Bonaglia, a Stockholmi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek becslései szerint a tengeri teremtmények metánkibocsátása nagyjából 20 ezer tejelő tehén "teljesítményével" lehet egyenlő.
Az osztriga- és kagylótenyésztést hatékony megoldásnak tartják az ember okozta környezeti károk - például a vizekbe kerülő trágya okozta eutrofizáció - ellensúlyozására. A tanulmány készítői szerint azonban a mostani eredmények fényében mérlegelni kellene, hogy valóban szükség van-e ilyen tenyészfarmok telepítésére az óceánba.
"Ami igazán meglepő az az, hogy a Balti-tenger a bolygó óceánjainak mindössze nagyjából 0,1 százalékát alkotja, ami azt jelenti, hogy globálisan nézve, ezek a tengerfenéken élő, látszólag ártalmatlan kéthéjú élőlények hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a légkörbe, és teszik mindezt észrevétlenül" - jegyezte meg Ernest Chi Fru, a Cardiffi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.
