Igen magas áron keltek el a kereskedelmi célú bálnavadászatból származó húsok egy Japán árverésen
Japán 30 év után június 30-án kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), hogy folytathassa a kereskedelmi célú vadászatot. Az első hajók hétfőn ki is rajzottak az ázsiai szigetország körüli vizekre.
Egy bálnavadászhajóról készült fotóForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Customs and Border Protection Service, Commonwealth of Australia
Tizenötezer jent (40 ezer forint) is fizettek a csukabálnahús egyetlen kilójáért egy csütörtökön Tajdzsiban rendezett árverésen, ami többszöröse az eddig fizetett átlagáraknak. A bálnahúst az északi Kusiro város bálnavadászai által az első napon leölt két csukabálnából dobták piacra. (A japán éttermekben egy adag bálnasteak mintegy ezerhétszáz forintnyi jenbe kerül.)
A japán halászati ügynökség közlése szerint az év végéig kitűzött kvóta 227 bálna. Ez kevesebb, mint a Déli-sarkvidéken az elmúlt években átlagosan megölt állatok száma. A hajók, amelyekhez a későbbiekben továbbiak is csatlakoznak, a nyár nagy részében csőröscetekre és csukabálnákra vadásznak.
| Japán 1988 óta tudományos kutatásnak álcázott kereskedelmi vadászatot folytatott, és az állatok húsa akkor is az üzletek polcaira és az éttermekbe került. 30 év után Japán úgy döntött, kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), hogy folytathassa a kereskedelmi célú vadászatot. Ami egyébként nem nagy üzlet az ország számára, hiszen a bálnahús az éves húsfogyasztás csekély 0,1 százalékát teszi ki, azaz az évente 4-5 ezer tonnányi bálnahús az ország lakossága számára fejenként csupán 40-50 grammot jelent. Az illetékesek ezen kívánnak most változtatni döntésükkel, ugyanakkor még a vadászatot támogatók szerint is időbe telik, míg a kereslet kiépül. |
Kép forrása: Wikipedia / Szerző: Customs and Border Protection Service, Commonwealth of Australia
