5 sikeres környezetvédelmi per

Magazin

2015/06/30

Bár a környezetvédelem sokszor marad alul a profitérdekekkel szemben, azért jó példákat is láthatunk.

Ha a környezetvédők és a nagyvállalatok érdekütközéséről van szó, gyakran az utóbbiak kerülnek ki győztesen a vitából. A ’90-es évektől azonban egyre nagyobb szerepet kap a törvényszéki döntésekben is a környezetvédelem szempontja és ez némi reményre adhat okot.

Japán és a bálnavadászat
Japánban a bálnavadászat sajnos hagyománynak számít, és úgy tűnik, az állatok mészárlásáról nehezen mond le az ország. A gyakorlat fenntartásához ráadásul könnyen találtak kiskaput. Hiába vezetett be moratóriumot a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission) 1986-ban a kereskedelmi célú bálnavadászatra, Japán ezt sem érezte magára nézve kötelezőnek, noha 1951-ben egyébként aláírta a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezményt (ICRW).

Ausztrália végül 2010-ben elégelte meg a bálnapusztítást, és feljelentette Japánt arra hivatkozva, hogy a tudományos kutatás nevében mészárolják az állatokat. A vádat 4 évvel később a Nemzetközi Bíróság igaznak találta és 2014 tavaszán felszólította Japánt, hogy függessze fel a bálnavadászatot addig, amíg nem sikerül bizonyítania, hogy valóban tudományos célokat szolgál a bálnagyilkolás. Japán azóta nem tudott újat mondani a témában, de újra és újra megkísérli tisztára mosni a kutatási célú bálnapusztítást.

A verespataki aranybánya
A verespataki, ciános technológiával működő aranybánya engedélyének visszavonása az egyik legjobb döntése volt a Kovászna Megyei Törvényszéknek. A romániai faluban a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC), kanadai illetőségű bányászati cég akarta kitermelni a nemesfémet, és 2011-ben a a Szebeni Regionális Környezetvédelmi Hatóság zöld utat is adott területrendezési terveinek. Nem sokkal később azonban az Alburnus Maior Egyesület beperelte a vállalatot, melynek engedélyét így érvénytelenítették. Az i-re a pontot aztán a román parlament tette fel, mely tavaly júniusban utasította el a törvénytervezetet, mely a verespataki aranybánya létrehozását segítené elő.

A projektgazda Gabriel Resources azonban nem adja fel, közleményük szerint továbbra is határozott szándékuk, hogy "megvalósítsák a verespataki bányaprojektet, és meggyőződésük, hogy a legújabb technológiával működő bánya igazolni fogja a projekt hasznosságát”

Kép forrása / Szerző: Cristian Bortes

Kárt okozott a Monsanto repcéje
Egy kanadai házaspárnak Percy és Louise Schmeisernek 1998-ban gyűlt meg a baja a génmanipulátor óriáscéggel, amikor is az feljelentette őket, mivel egy Monsanto által szabadalmaztatott repceváltozatot talált a földjükön, melyhez nem volt engedélyük. A bírósági első fokon a Monsanto mellé állt, a házaspár azonban fellebbezett és az ügy a Kanadai Legfelsőbb Bíróság elé került. 2004-ig kellett várni a döntésre, de megérte, mert kimondták, hogy Schmeiseréknek nem hasznuk, hanem káruk származott a területükön talált, génmódosított növényekből. Emellett azt is megállapították, hogy mivel nem alkalmazták azt a gyomirtót, amire a repcét fejlesztették, nem sértették a cég szabadalmát.

A delfinek személyiségi jogai
India az állatok védelmében még a bíróságnál is továbbment, 2013-ban a Környezetért és Erdőkért felelős Minisztérium mondta ki, hogy a delfineket és más cetféléket is személynek kell tekinteni, ennek megfelelően őket is megilletik a személyiségi jogok. Ezzel együtt betiltották a delfinshowkat, és kijelentették, hogy az állatok nem használhatók tömegszórakoztatási célokra és nem tarthatók fogságban. Mindezt a környezetvédők tiltakozása előzte meg, akik az újabb delfinparkok nyitása elleni tiltakozásukban számos bizonyítékot vonultattak fel, mely az állatok inteligenciáját dicséri.

Kép forrása / Szerző: Mark Interrante

Hollandia gázkibocsátása
Idén tavasszal a holland polgárok beperelték a kormányukat, mely szerintük nem tesz elég intézkedést a klímaváltozás megelőzésére.

Az Urgenda nevű környezetvédelmi szervezet 900 polgár véleményét képviselve kezdett akciójába, mely arról szólt, hogy a holland kormány üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló tervei elégtelenek, és ezzel veszélyes helyzetnek teszi ki saját polgárait. A szervezet a hágai bírósághoz fordult azzal, hogy a 2 foknál nagyobb globális felmelegedés világszerte az alapvető emberi jogok megsértéséhez vezetne.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) elvei szerint az egyes országoknak az 1990-es képest 25 és 40% közötti mennyiséggel kell csökkenteniük a gázkibocsátásukat 2020-ig. Eddig az Unió országai 40%-os csökkentést vállaltak 2030-ig. A bíróság igazat adott a klímavédő szervezetnek, arra jutott, hogy a kormánynak azok a tervei, melyek szerint a kibocsátást 14-17%-al csökkentenék az 1990-es szinthez képest törvénytelenek, és elrendelte, hogy az ország legalább 25%-al csökkentse kibocsátását 2020-ig. Hozzátették, hogy Hollandia nem takarózhat azzal, hogy a klímaváltozás ügye nem egyedül rajta múlik.


Kiemelt kép forrása / Szerző: Customs and Border Protection Service, Commonwealth of Australia

 

forrás: newscientist.com, collective-evolution.com, guradian.com, wikipedia.org, mtvsz.hu, maszol.ro

A rovat új hírei

Hasonló

Meddig vadásznak még a bálnákra?

Miközben a világ nagy része elítéli a bálnavadászatot, három ország továbbra is ragaszkodik hozzá, és ősi tradícióként ...

Egy sok vitát kiváltó olajvezeték

Az albertai olajhomok mezők kitermelése sok pénzt hoz Kanadának, ugyanakkor a környezetvédők az ország egyik legnagyobb környezeti ...

A rovat legolvasottabbjai