Környezetromboló terv: A Bajkál-tó vizével akarják megoldani az egyik messzi kínai tartomány vízhiányát

Hír

írta: ecolounge
2017/03/08

A világ legnagyobb édesvízkészletével rendelkező tóból mintegy ezer kilométer hosszú vízvezeték szállítaná a vizet a Tibeti-fennsík és a Góbi sivatag között húzódó Hehszi-folyosón keresztül.

Merész, és egyúttal felelőtlen mérnöki tervvel állt elő egy kínai kutatóintézet: azt javasolja, hogy a szibériai Bajkál-tó vizének Kínába vezetésével oldják meg a szárazság sújtotta északnyugat-kínai Lancsou vízellátásának problémáját. Elképzelésük szerint a világ legnagyobb édesvízkészletével rendelkező tó délnyugati részétől építenének mintegy ezer kilométer hosszú vízvezetéket, amelyen a Bajkál vize a Tibeti-fennsík és a Góbi sivatag között húzódó Hehszi-folyosón keresztül eljuthatna Lancsouba.

Az érintett tartomány, a Hsziancsing Ujgur Autonóm Terület és Mongólia által határolt térség Kína legszárazabb területe. 2016-ban Kanszúban 380 milliméter csapadék hullott, öt százalékkal kevesebb, mint az előző években. A tartományban lévő Góbi sivatagban mindössze 67,7 milliméter eső volt a térségbeli klímakutató központ szerint.

Bemutatása után a tervet ellentmondásosan fogadták, többen megkérdőjelezték az Oroszországot, Mongóliát és Kínát érintő hatalmas program megvalósíthatóságát. Vang Hao, a kínai vízgazdálkodási intézet igazgatója szerint a projektet érdemes megfontolni, ám megvalósíthatósága számos tényezőtől függ, köztük a vezeték megépítésének költségétől, a Bajkál-tóra gyakorolt ökológiai hatástól, valamint politikai és diplomáciai kérdésektől: - "Attól is függ, mire fogják használni a vizet. Ha öntözésre akarják használni, akkor nem éri meg. Ha ipari célokra, akkor nagyobb szállítási költségekkel párosul, mivel Északnyugat-Kínában kevés a nyersanyag, ám hatalmas a piac"

Más kínai szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a projekt vezetőinek el kell gondolkodniuk azon, hogyan lehet minimalizálni egy ilyen vízvezeték hatását a szibériai tó élővilágára. A Bajkál honlapja szerint a tó 1200 állat- és 600 növényfaj otthona, ezek fele csak ott őshonos.

A projekt támogatói, köztük Li Luo-li, a kínai fejlesztési intézet főtitkár-helyettese szerint - aki már egy 2012-ben megjelent könyvében arról írt, miért lenne hasznos Kína, Oroszország ás Mongólia számára egy ilyen vízvezeték - a Bajkálból elvezetett vízmennyiség csak egy töredéke lenne a tó 23 ezer köbkilométernyi édesvízének."Mivel Mongóliát és Észak-Kínát vízhiány sújtja, segítene javítani a gazdaság fejlődéshez szükséges környezeti tényezőkön, Oroszország pedig ezt a lehetőséget felhasználhatná a nyersanyagokban gazdag Szibéria fejlesztéséhez és nagy vízexportőrként megerősíthetné politikai és gazdaság helyzetét"

Az orosz média még hallgat a lancsoui tervekről, de tavaly az orosz mezőgazdasági miniszter már előállt egy hasonló elképzeléssel, amikor javasolta az orosz Altaj Köztársaság vízkészletének megosztását a kínai Hszincsianggal, amit környezetvédők bíráltak.

Kínában van a világ legnagyobb vízvezetékrendszere, a déli-északi vízszállítási projekt, amely a tervek szerint 44,8 milliárd köbméter édesvizet szállít a Jangce folyóból három útvonalon a vízhiányos észak körzetekbe. A keleti és a középső szakasz 2013-as működése óta már 7,3 milliárd köbméter vizet vitt Peking, Tiancsin, Hopej, Henan és Santung tartományokba. A nyugati útvonal azonban a műszaki kivitelezés kihívásai miatt még tervezés alatt áll.

Pedig a Föld édesvízkészletének ötödével rendelkező tó már jelenleg sincs jó állapotban, a klímaváltozás okozta száraz időjárás, valamint a vízigényes helyi ipar megtette hatását: Az elmúlt években többször is előfordult, hogy a tó vízszintje a kritikus szintnél is alacsonyabb volt. 2015 januárjában az elmúlt hatvan év legalacsonyabb vízállását mérték, melynek eredményeként a burjátföldi rendkívüli helyzetek minisztériuma vészhelyzetet hirdetett ki, és a legmagasabb készültségi fokozatot rendelte el, miután a tó környékén lévő  falvakban vízhiány alakult ki.

forrás: MTI, Hszinhua

A rovat új hírei

Hasonló