A legveszélyeztetettebb tavak

Magazin

2014/11/08

Korábban már írtunk a vészesen fogyatkozó gleccserekről és jégtakaróról, arról, hogy műemlékeket, országokat és tájakat egyaránt veszélyeztet a klímaváltozás, valamint tény az is, hogy bizonyos helyek egész egyszerűen el fognak tűnni a térképről. Következzen most a kiszáradás által fenyegetett négy legveszélyeztetettebb állóvíz.

Bár még mindig megoszlanak a vélemények arról, hogy mekkora hatása van az emberi tevékenységnek az éghajlatváltozásra, a tudósok abban egyetértenek, hogy az ember szerepe nem elhanyagolható.

A klímakutatók már csak 0.01% százaléka tagadja, hogy a globális felmelegedés emberi eredetű. A James Lawrence Powell által levezényelt kutatás alapján 9136 kutató közül - akik 2258 szakmailag lektorált cikket publikáltak 2012 novembere és 2013 decembere között - csupán egyvalaki állította, hogy nem az ember a klímaváltozás okozója. További érdekes számok a klímaváltozásról ide kattintva.
Akár tetszik, akár nem, a klímaváltozás létező jelenség, mely lassacskán a mindennapjainkat is befolyásolja, a legnagyobb változás pedig várhatóan a vízeloszlást fogja érinteni. Miközben egyes területeket a kiszáradás fenyeget, máshol éppen az áradások jelentik a legnagyobb veszélyt. Az előrejelzések szerint a folyamat közép-európai folyóira is hatással lesz, így többek közt a Duna sem marad érintetlenül

Kép forrása: NASA

Aral-tó
A tavak fokozatos kiszáradásának legérzékletesebb példája a Kazahsztán és Üzbegisztán határán található Aral-tó eltűnése. A Turáni-alföldön elterülő sóstó ötven éve még a világ negyedik legnagyobb tava volt, 2010-re azonban víztérfogatának több mint 80 százalékát elveszítve három elkülönülő részre esett szét. 2014 nyara újabb fordulópont volt a tó történetében, ekkor a keleti medencéje is teljesen kiszáradt. A tó kiszáradása persze nem fél évszázada kezdődött meg: Az 1870-es években gátak és csatornák épültek a környező sivatagos terület öntözése érdekében. A tó elsivatagosodási folyamatának gyorsulása 1960-ra tendálható, amikor a Szovjetunió két rendkívül vízigényes haszonnövényt, gyapotot és rizst kezdett termeszteni a környékbeli félsivatagos területen, melyhez a korábbi műveléseknél még több vizet kellett felhasználniuk a tavat tápláló folyókból. Az öntözött területek nagysága 1970-re elérte a 74 ezer négyzetkilométert, az ökoszisztéma pedig összeomlott. Az Aral-tó környékén napjaink talán egyik legsúlyosabb regionális környezeti katasztrófája alakult ki: Az egykori halásztelepülések több tíz kilométerre kerültek a nyílt víztől, és kísértetvárosokká váltak. Százezer ember vesztette el munkáját, tömeges elvándorlás eredményezve. Ennél is nagyobb a környezeti kár: A maradék víz drasztikusan megemelkedett sótartalma miatt ugyanis  (sókoncentráció az 1960-as 9,6-10,3 ezrelékről az 1990-es évekre 34-35 ezrelékre emelkedett) kipusztultak a tóban élő állatfajok. Az elpusztult Aral mentén gyakoribbá váltak a só- és homokviharok, és felgyorsult a talajszikesedés. A halálozási mutatók toronymagasak: A környéken élők szenvednek az ivóvízhiánytól, mivel a maradék édesvízkészlet és a termőföld is súlyosan szennyezett. Az emberek alultápláltak és vérszegények. Az egykori mederből évi 75 millió tonna, sóval és a gyapottermesztés során használt vegyszerekkel kevert port terít szét a szél egész Közép-Ázsiában, aminek eredményeként a világon itt a legmagasabb a nyelőcsőrákos megbetegedések aránya. A jelenség nem egyedülálló: az éghajlatváltozás és a helytelen használat miatt kiszáradás fenyegeti Afrika egykori legnagyobb tavát, a Csád-tavat, valamint a dél-ausztrál Gairdner- és Mackay-tavakat. Ugyanezen okok miatt Ausztráliában mára több mint száz tó száradt ki.

Kép forrása: ete.ced.edu / NASA

Csád-tó
A Niger, Nigéria, Csád és Kamerun határán fekvő Csád-tó kiszáradása komoly megpróbáltatás elé állítja az egyébként is vízszűkében lévő afrikai országokat. A valaha a világ hatodik legnagyobbjaként számon tartott tó jelenleg mindössze 1,3 méter mély. Területe, mely 1960-ban még nem kevesebb, mint 25 000 km2 volt, ma mindössze 8000 km2. A kiszáradásért a csökkenő csapadékmennyiség mellett az öntözés a felelős, akárcsak az Aral-tó esetében.

Kép forrása: ete.ced.edu / NASA

Urmia-tó
Akárcsak Afrikában, a közel-keleten is találkozhatunk a felelőtlen öntözési technikákkal, mint az iráni Urmia-tó esetében is. A sóstó vízszintje napjainkban is rohamosan csökken, területe a valaha mért 5000-ről 1000 km2-re zsugorodott. Az elmúlt évtizedekben a vízét tápláló folyóit öntözés céljából eltorlaszolták, így kezdett el apadni. Sótartalma eközben - akárcsak az Aral-tó esetében - rohamosan növekedett, így mind gyakoribbá válnak a só- és homokviharok, és itt is felgyorsult a talajszikesedés.

Kép forrása: NASA

Kalifornia víztározói
Az elmúlt három évben rekordokat döntött az aszály, ennek következményeként pedig Kalifornia legnagyobb mesterséges tavai is kiszáradóban vannak. 2014 februárjában írtunk a térséget sújtó történelmi aszályról, amely az ivóvízellátást is fenyegeti. Mivel a környező területeken megnövekedett a vízigény, szinte szó szerint ellocsolták a víztározók vizét. Így az Oroville-tó, a valaha volt második legnagyobb kaliforniai víztározó vízszintje is csökkenőben van, a Folsom-tó helyén pedig nemsokára már nem találunk mást, csak sziklás sivatagot. (Ez utóbbi 4360 hektáron tárolta a vizet, mióta 1955-ben megépítették a gátat az American-folyón). A kormány egyre több korlátozó intézkedést vezet be a vízhasználatra vonatkozóan.

 

forrás: my99post.blogspot.hu, origo.hu, dailymail.co.uk, idojaras.hu, wikipedia.org

A rovat új hírei

Hasonló

Lakótelepek a vízen

Települések a hullámok hátán, azaz példaértékű megoldások arra az esetre, ha a szárazföldet elöntené a víz.

Szomjan hal Kalifornia?

Már akkora a szárazság, hogy a víztartalékok csak egy évre elegendőek. Kalifornia porba fulladhat?

Küzdelem a kék aranyért

Vajon mi hozhat megnyugtató megoldást az egyre több országot érintő súlyosbodó vízhiányra?

Eltűnnek a térképről?

A klímaváltozás alaposan átrajzolja a térképeket. Néhány évtizeden belül bizonyos helyeket már csak fényképeken láthatunk ...

A rovat legolvasottabbjai