Eltűnnek a térképről?

Magazin

2014/10/02

A klímaváltozás alaposan átrajzolja a térképeket. Néhány évtizeden belül bizonyos helyeket már csak fényképeken láthatunk viszont.

Vannak, akiknek a klímaváltozás következményei az egyre ijesztőbb mérési adatok ellenére is távolinak vagy akár megfoghatatlannak tűnnek, míg mások napról napra élik meg a változásokat. Korábban írtunk arról, hogy a klímaváltozás hatására országokműemlékek tűnhetnek el, és szigetek. Most újabb lista következik a legveszélyeztetettebb helyekről.

Az Alpok gleccserei
Néhány évtized múlva nosztalgiával gondolhatunk az Alpok sípályáira. Az utóbbi években egyre csak csökken itt az évente lehullott hómennyiség, mindeközben a gleccserjég évente körülbelül 3%-al fogyatkozik! Ha ez így megy tovább, a gleccserek 2050-re teljesen elolvadhatnak, ami természetesen az Alpok lábánál fekvő régiókat is érinti, hiszen a térségben a gleccserek adják az ivóvízbázis egy részét. Eközben a sípályákon a hóhiányt mesterségesen próbálják betölteni, sőt közel 10 éve a gleccserek becsomagolásával is próbálkoznak, azaz a jeges felszínt speciális anyaggal fedik le, amely visszaveri a napsugarakat, és elvileg megóvja a letakart részt a nyári és tavaszi esőktől is.

A gleccsereknek igen fontos szerepük van
A Föld teljes vízkészletét nagyjából 2 milliárd köbméterre becsülik a szakemberek. Amelynek 82,3%-a óceánokban és tengerekben, 15,5%-a kötött formában a kőzetburokban, 1,7%-a jégtakaróban és gleccserekben, a maradék pedig a felszín alatti vizekben, tavakban, vízfolyásokban, illetve a légkörben található meg. Azonban a szabad vízkészletek mintegy 97 százaléka sósvíz, így csak a maradék 3 százalék az édesvíz, amelynek 90%-a hó-és jégtakarókban, így pl. gleccserekbe van "bezárva". Csak a lépték érzékeltetésére, a Himalájából eredő folyók 1,3 milliárd ember számára biztosítják valamilyen formában a vízforrást. Az olvadás hatására tehát az édesvíz készlet egyszerűen a tengerekben, óceánokban köt ki, amelyek köztudottan sósvízűek.

Velence
Velence felett már régóta kongatják a vészharangot, hisz több frontról is veszély fenyegeti. A rendszeres áradások mellett az elavult alátámasztások, a temérdek turista is hozzájárul az egyébként is alacsonyan fekvő város lassú, de szinte biztos elsüllyedéséhez, minderre még az emelkedő tengerszint is rátesz egy lapáttal. A város a 20. század második felére vált kiszolgáltatottá, amikor az áradások száma eddig soha nem látott mértékben megnőtt. Míg 1900-ban a Szent Márk teret hétszer öntötte el a víz, 1996-ban már 99-szer. Az olasz kormány igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, több kevesebb sikerrel. Legújabban acélgátakkal próbálják megakadályozni a víz betörését, azonban úgy tűnik, ez kevésnek mutatkozik a víz ellen, sőt, még egyéb ökológiai károkat is okoz.

Alaszka
Alaszka éghajlata igen változatos, területén gleccsereket, esőerdőket és hatalmas vadrezervátumokat találhatunk, az Egyesült Államok veszélyeztetett vadállományának mintegy 90%-ával. Azonban ez a terület ötször gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része! Csak az elmúlt 50 évben majdnem 16 fokkal nőtt az évi átlaghőmérséklet, és az elkövetkezendő évekre is egyre melegebb telek és szárazabb nyarak várhatók. Veszélyben vannak tehát a gleccserek, a tundra élővilága, és az állandó jágtakaró is.

A klímaváltozás következtében - a gleccserek olvadásával szinte párhuzamosan - a tengerek, óceánok vízszintje emelkedőben van, állandó fenyegetettség alatt tartva számos települést, ilyen például Szenegál. És persze ott van számos sziget is, melyek sorsa már évekkel ezelőtt megpecsételődött2005-ben a Föld egyik paradicsomának is nevezett Carteret-szigetek teljes őslakosságát kellett átköltöztetni egy magasabb fekvésű szigetre. Ez volt az első eset, amikor egy teljes népcsoportot kellett kitelepíteni a globális felmelegedés következményeként.

Az emelkedő vízszint a híres helyeket sem kíméli, az ismertebb trópusi turistaparadicsomok is veszélyben vannak:

Az összesen  A 115 szigetből álló Seychelles-szigeteknek például jó 50-100 évet jósolnak a tudósok, mielőtt végleg elnyelné a víz, amely már most is emészti a partvidéket, az ott található korallzátonyokat.

A Maldív-szigetek talán még rosszabb helyzetben van mint a Seychelles-szigetek, mivel a szigetcsoport átlagosan mintegy 1,5 méterrel a tengreszint alatt helyezkedik el. A kormány jelenleg földeket vásárol a szomszédos országokban arra az esetre, ha polgárait evakuálni kellene.


forrás: epa.gov, independenttraveler.com, time.com, wikipedia.org

A rovat új hírei

Hasonló

Özönlő klímamenekültek

Nem a klímaváltozás okozza a menekült- és migráns áradatot, de nem állíthatjuk, hogy nem játszik szerepet benne.

Lakótelepek a vízen

Települések a hullámok hátán, azaz példaértékű megoldások arra az esetre, ha a szárazföldet elöntené a víz.

A rovat legolvasottabbjai

Vizeink fele sem egészséges!

Jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges. Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai ...

Nagyot ugrott tegnap Európa!

A Nagy Ugrást először 2005-ben szervezték meg, azóta 34 ország vett benne részt az évek során. Magyarországon 2008-ban ugrottak ...