Magyar Ámbráscet Expedíció
2011 májusában egy magyar kutatócsoport két hetes expedícióra indult, hogy tudományos szempontból, testközelből vizsgálja a világ legnagyobb ragadozójának életmódját.
ÁmbráscetekForrás: wikipedia.org
Szerző: Gabriel Barathieu - http://www.flickr.com/photos/barathieu/7277953560/
Az Ozone Network Egyenlítő című műsora nemrég interjút készített az Első Magyar Ámbráscet Expedíció két vezetőjével. A tengerbiológusok egy egyedülálló, úttörő magyar kutatóútról számoltak be.
Az Első Magyar Ámbráscet Expedíció tudományos vezetője Pereszlényi Zsuzsanna tengerbiológus volt, társai Kováts Kinga, a magyar Kék Bolygó Egyesület vezetője, valamint Kovács Roland tengerökológus, búvároktató, a csapat mélymerülője. A vállalkozás céljai az ámbráscetek életmódjának, szociálbiológiájának vizsgálata, valamint több mint négyméteres szélességű farokúszójukkal végrehajtott merüléseik technikájának tanulmányozása, egyedszámlálás, és a cetekről szóló dokumentumfilm forgatása voltak.
Eszközük a magyar tengerkutatás Beagle-je, a Femme Fatale óceánjáró kutató vitorlás volt, amellyel 2011 júniusában több mint két hétig szelték az Atlanti-óceán vizeit az Azori-szigetek térségében. Az utazás során számos fantasztikus fénykép és videofelvétel készült, Sásdi Zsolt operatőr, az utazás filmes felelőse az elkészült munkákkal két nemzetközi versenyen is helyezést ért el. Az Expedícióról szóló részletes beszámoló a The Explorer magazinban itt olvasható.
Miért különleges az óriás ámbráscet?
A nagy ámbráscet vagy óriás ámbráscet több szempontból is a legek kategóriájába tartozó állat. Rendszertani besorolását tekintve cet, tehát bár emlős, vízben él, és úszó életmódot folytat. A világ összes óceánjában megtalálható, állománya pedig becslések szerint több százezer példányra rúg (bár erősen vándorló életmódja miatt pontos adatokat nehéz szolgáltatni), ezzel a legelterjedtebb cetféle. Átlagos testhossza 20 méter, ezzel a legnagyobb a fogascetek között. Testtömege akár a 40 tonnát is elérheti, kilégzéskor pedig 2-5 méteres párafelhőt lövell a vízfelszín fölé, amely hatalmas csóva az állat egyértelmű ismertetőjele. Méretes fogai vannak, amely megkülönbözteti planktonevő bálnatársaitól. Az ámbráscet – ahogy a többi fogascet szintén – ugyanis ragadozó, méghozzá a legnagyobb testű a Földön. További érdekesség, hogy szerencsés esetben egy egyed akár 80 éves kort is megélhet.
Életmódjukról több dolgot is tisztázott már ugyan a tudomány (nagycsaládokban élnek, a párzási időszakban a hímek fizikai harcot vívnak a tehenek kegyeiért, víz alatti hanglokátor-rendszerrel tájékozódnak és vadásznak, táplálékuk mélytengeri fejlábúakból és halakból áll), ám már csak a fenti tények és adatok alapján is igen nagy érdeklődést tanúsítanak az állat iránt tengerbiológus körökben. A magyar Kék Bolygó Egyesület is, több más tevékenysége mellett, foglalkozik delfin- és bálnakutatással. 2011 tavaszán az egyesület biológusai, cetkutatói búvárokkal közösen nagy vállalkozásba fogtak. A The Explorer magazinnal karöltve a magyar tudomány történetében egyedülálló expedíciót szerveztek. A kutatás eredményeivel egyrészt a magyarok is hozzájárulhatnak a veszélyben, néhány fajt tekintve pedig kihalófélben lévő tengeri emlősök globális megmentéséhez, másrészt az egyesület tagjai bebizonyították, hogy egy tengerrel nem rendelkező nemzet kutatói is végezhetnek hatékony és eredményes tudományos munkát a tengerbiológia és a cetkutatás területén.
Reméljük, hogy az Első Magyar Ámbráscet Expedíció csak a kezdet volt, és ki tudja, annyi híres tudós után talán hazánk a tengerbiológia területén szerzi a következő évek legnagyobb nemzetközi elismeréseit.
Kép forrása: Wikipedia, Szerző: Gabriel Barathieu
