Steven Spielberg cápája: Film és a valóság

Magazin

írta: Streit Nóra
2013/06/21

2013 június 20-án volt 38 éve, hogy bemutatták A cápa (Jaws) című filmet az Egyesült Államokban. Vajon a fehér cápa tényleg olyan vérengző fenevad, ahogyan a kultuszmozi ábrázolja?

Turistaparadicsomból a borzalmak helyszíne
Minden idők egyik legfélelmetesebb és legsikeresebb horrorfilmje 1975 június 20-ai bemutatását követően rövid időn belül vált világhírűvé és tette hírhedtté a fehér cápát. A Peter Benchley regénye alapján készült, Steven Spielberg rendezte film története egy Amity nevű, népszerű, nyaranta több ezer turistát vonzó szigeten játszódik. Az idillnek azonban vége szakad, mikor egy júniusi napon borzalmas állapotban lévő emberi testrészeket sodor partra az óceán. Martin Brody (Roy Scheider), a helyi rendőrfőnök úgy sejti, emberevő cápa garázdálkodik a környéken, ezért azonnal le szeretné záratni a strandokat, a város polgármestere viszont ezt nem engedélyezi, szerinte ugyanis a turisták elmaradása anyagi csődöt jelentene a település számára. Az ismétlődő cápatámadások után végül a rendőrfőnök kényszerül tengerre szállni egy tenger-biológus (Richard Dreyfuss) és egy veterán cápavadász (Robert Shaw) oldalán, hogy megküzdjön a szörnyeteggel. Peter Benchley eredeti regénye egyébként valóban megtörtént eseményeket vett alapul: 1916 júliusában egy cápa felúszott a New Jersey közelében található Matawan nevű város édesvízű folyójába és több emberrel is végzett, míg sikerült elkapni.


"Ehhez egy nagyobb hajó kell." - Roy Scheider improvizált mondata a film egyik legtöbbet idézett szövege.

Forgatás és fogadtatás
A film nagy részét a Massachusetts állambeli Martha's Vineyard szigeten forgatták 1974-ben, néhány jelenetet, melyben valódi cápák szerepelnek viszont Ausztráliában filmeztek le. A legtöbb jelenetben a "főszereplő" gyilkos szörnyeteget egy hatalmas, mechanikus műcápa "alakítja"; a gépezet 150 ezer dollárból épült fel, és Steven Spielberg ügyvédje után, Bruce-nak nevezték el. :)

Bár katasztrofális jövőt jósoltak az alkotásnak, a film anyagi bevétele sokszorosa lett a gyártás költségének. Mind a kritikusok, mind a közönség rajongott a műért, amely a filmtörténet addigi legmagasabb bevételét hozta (csak két évvel később dőlt meg a rekordja, a trónkövetelő a Csillagok háborúja volt 1977-ben). Oscar-díjat nyert többek közt a Legjobb film vágás és a Legjobb hang kategóriákban is. Az elmúlt harminc évben sorra jelentek meg paródiák, utalások más mozifilmekben, valamint gyűjthető ajándéktárgyak. Rengeteg könyvet írtak a témában, a film számos videó és DVD kiadást élt meg, és persze ne feledkezzünk meg a John Williams által szerzett zenéjéről sem, amely elengedhetetlen "kelléke" e filmtörténeti alkotásnak, és amely az elismerés részeként ugyancsak Oscar-díjat hozott az alkotóknak.

Film kontra valóság
A film miatt oly sokak által rettegett fehér cápa (Carcharodon carcharias) valóban a legtöbb ember elleni cápatámadásért felelős alfaj, ám fontos leszögezni, hogy ezek a támadások általában nem halálosak. Elmondhatjuk, hogy az emberrel, mint "ragadozóval" szemben a cápa bizony alulmarad: a Bonnban megrendezett 2013 évi környezetvédelemi konferencián a Föld legveszélyeztetettebb állatai közé sorolták 36 másik állatfajjal együtt, ugyanis az emberi pusztítás eredményeként számuk évről évre drasztikusan csökken: Az okok közt megtaláljuk a túlhalászatot, valamint a vizek szennyezését, amellyel az ember a tengeri és óceáni ökosztisztémákba is belegázol, felborítván azok egyensúlyát. A fehér cápa mellett jelenleg töbek közt az alábbi cápafajokat fenyegeti a kihalás veszélye: Angyalcápa (Squatina squatina), Lapátorrú cápa (Isogomphodon oxyrhynchus), Zebracápa (Stegostoma fasciatum), Óriáscápa (Cetorhinus maximus). Védelmükre már évtizedekkel ezelőtt szükség lett volna, ám a médiában időnként felröppenő rémhírek - amelyekben a cápák fürdőzőkre éhes fenevadakként szerepelnek - komoly akadályt jelentettek védetté nyilvánításukban.

A nagy fehércápa a legmagasabban fejlett húsevő cápák közé tartozik, és a legnagyobb, ragadozó életmódot folytató hal, ám nem az ember a kedvenc csemegéje, többnyire beéri halakkal, néha teknősökkel, kisebb emlősökkel. Testhossza átlagosan 4,5 méter körüli, de nem ritkák a 6-7 méteres példányok sem, testtömege elérheti a 2500 kilogrammot is. (Nevével ellentétben teste nagy része szürkés árnyalatú, csak a hasa fehér, így mind a víz felszíne, mind a fenék felől jól bele tud olvadni környezetébe.) Egyik kivételes tulajdonsága, hogy gyakran teljesen kidugja fejét a vízből, hogy szétkémleljen a felszínen.

Rendkívül jó érzékszervekkel rendelkezik, van például egy különleges szerve, az úgynevezett Lorenzini-féle ampulla, amellyel érzékeli az élő szervezetek, a zsákmányállatok által kibocsátott gyenge elektromos erőteret. A legkiválóbb azonban a szaglása, állítólag egyetlen csepp vért képesek megérezni több kilométeres távolságból. Az akár 7,5 centiméter hosszúra megnövő háromszögletű fogai szegélye csipkézett, ezért rendkívül jól meg tudja ragadni a zsákmányt, amelynek kitépett darabját aztán megrágás nélkül egészben nyeli le. A faj egyedei sokáig bírják táplálék nélkül, és egy-egy kiadós lakoma után akár hónapokig is képesek koplalni.

Amerikában évetne átlagosan 16 cápatámadás történik, kétévente egyetlen halálos kimenetellel. Amennyiben ezt összevetjük azzal, hogy az USA tengerparti településeien évente több mint 40 ember hal meg villámcsapástól, láthatjuk, hogy a cápák rossz hírneve finoman fogalmazva is el van túlozva. A nemzetközi számadatokat tekintve is az amerikaihoz hasonló a helyzet: 2012-ben világszerte összesen 11 halálos cápatámadást jelentettek, hármat-hármat Ausztráliából és Dél-Afrikából (a támadásokat természetesen több cápafajjal hozták összefüggésbe, így kék- és tigriscápákkal is). Ha összevetjük a fürdőzőket ért évi száz cápatámadást a világon kifogott 600 ezer tonna cápával és rájával, be kell látnunk, hogy az ember sokkal nagyobb kárt okoz nekik, mint fordítva.

 

Kép forrása: Wikipedia és Wikipedia, készítette: ecolounge.hu

A rovat új hírei

Hasonló

Hitchcock madarai léteznek?

A film elkészülte óta többen szerettek volna rájönni, hogy vajon valós események is inspirálták-e a zseniális filmrendezőt.

Cápaketrec nélkül

Diana Nyad az első úszó, aki cápaketrec nélkül úszta át a Floridai-szorost.

Tömeges delfinpusztulás - 2

A kanyarót is okozó morbilli vírus tehető felelőssé a tömeges delfinpusztulásért az USA keleti partjainál.

A rovat legolvasottabbjai