Magyarország természeti csodáit, a kaptárköveket óvják a Bükkben

Hír

írta: ecolounge
2017/11/20

A kaptárkövek természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is. Olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. Több bükki településen láthatók, leginkább a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szomolyán és a bükkaljai kultúra részeként a hungarikumok listájára is felkerültek.

A kaptárkövek megóvására koncentrál a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP), amely erre 180 millió forintot nyert uniós pályázaton. A programot azért indították, hogy a kaptárköveket, fülkéket minél jobban megközelíthessék a turisták, az erdőt járók.

A kaptárkövek természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is. Olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is (különösen a Tétényi-platón), de a leggazdagabb előfordulásuk Eger környékén, a Bükkalján található.

A Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló heves tűzhányó tevékenység (explozív kitörések sorozata) hozta létre, melyek felületét később az ember átalakította. Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkék peremén – az épségben lévőknél még jól láthatóan – bemélyedő keret fut körbe, széleiken néhol lyukak is kivehetők. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy a fülkéket lefedték, a fedlapot a lyukakba vert ékekkel rögzítették. A keretnyommal rendelkező fülkék elég rendszertelenül vannak elhelyezve a sziklafalakon, a nyílások rendkívüli formagazdagsága pedig megkövetelte, hogy mindegyikhez egyedi méretű és alakú fedelet készítsenek. Bizonyos megfontolások alapján felmerült a keretezés díszítő, jelző funkciójának gondolata is.

Máig nem lehet tudni pontosan, hogy mi volt a fülkék eredeti célja. A csekély régészeti és néprajzi adatok ellenére az a nézet vált elfogadottá, hogy a kaptárkövek fülkéi a középkori erdei sziklaméhészet emlékei s a méhészetnek ezt a formáját vagy a honfoglalás kor magyarsághoz csatlakozott kabarok vagy a régebbi korokban egy Balkán-félszigetről idemenekült trák-illír népcsoport, az agriánok honosították meg. Azonban az eddigi kutatások eredményei a kaptárkövek fülkéinek méhészeti rendeltetése ellen szólnak, míg „a kultikus, áldozati célú fülkehasználatot illetően nem fogalmazódott meg kizáró ok.

A 2018 végéig tartó projekt keretében 21 helyszínen végeznek el különböző állagmegóvó munkákat a park szakemberei. A kaptárkövek védetté nyilvánításáról 2014 októberében döntött a kormány.

 

forrás: MTI, wikipedia.org

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai