Néhány érdekesség a villámokról
Definíciója szerint a villám a felhőkben lévő elektrosztatikus töltések miatt keletkező elektromos kisülés. Azaz, a felhőkben elektrosztatikus töltések gyűlnek össze, és amikor a föld és a felhő közötti töltéskülönbség elég nagy lesz, az elektronok átáramlanak a pozitív töltésű hely felé.
Villámok a németországi Pritzerbe fölöttForrás: en.wikipedia.org
Szerző: Mathias Krumbholz
Lássunk néhány érdekességet a villámokról:
- Halálos energia: Áramerőssége 20-30 000 amper, kivételes esetekben meghaladhatja a 300 000 ampert is (ez 300 000 000 mA, avagy milliamper). Összehasonlításképpen, 15-25 mA mellkasi görcsöt és légzésbénulást, 25-30 feletti mA pedig szívbénulást, szívkamralebegést és halált okoz. Évente mintegy 2000 embert ér villámcsapás, ezeknek 25-33%-a halálos.
- Tévhit: Sokszor halljuk hogy a villám kétszer nem csap le ugyanarra a helyre. Ez tévhit. Az Empire State Buildingbe például volt hogy 15 percen belül 15 alkalommal csapott bele a villám.
- Homokot is megolvasztja: Ha a villám homokos talajba csap, üvegszerű anyag keletkezik, aminek a neve fulgurit.
- A legszemléletesebb példa arra, hogy a hang terjedési sebessége lassabb a fényénél: A hangsebesség száraz levegőben csak 343 m/s, míg a fénysebesség körülbelül 300 000 km/s, emiatt a villám fénye sokkal hamarabb érkezik meg a megfigyelőhöz, mint a mennydörgés.
- Mi is kiszámolhatjuk: A villámlás tőlünk számított távolsága könnyűszerrel mérhető. Mikor meglátjuk a villámot, csak figyeljük meg hogy hány másodperccel később hallunk dörrenést. Ha ezt elosztjuk hárommal, megkapjuk a távolságot kilométerben.
- "Fordított" és "gömb" alakú is létezik: A nagyon ritka fordított villám a felhőből nem a földre, hanem az űrbe csap. Az ugyancsak ritka gömbvillám fénylő, gömbszerű, relatíve lassú mozgású földközeli elektromos objektum, keletkezésének körülményei nem tisztázottak. Laboratóriumi körülmények között még nem sikerült előállítani.
Kép forrása / Szerző: Mathias Krumbholz
